Itt ülök és hűlyeségeket beszélek. Itt ülök és írok. Itt ülök és melegem van. Itt ülök és közben odaki süt a nap. Egyenesen az asztalomra. Megtalálta azt a kis rést a reluxán és most jól besüt azon... És az És sem jön be, mostanában egyre rosszabbul lehet őket olvasni (off-line meg nem olvasom: nem vagyok hajlandó pénzt adni olyasmiért, amiben az a ... váncsa publikál).
Node nem erről akartam értekezni, hanem az időről, mint olyanról [megható fordulat, elvileg a sulis filozófiakönyvben volt benne és azóta is előszeretettel használja boldog-boldogtalan, legtöbbször, persze, tévesen], ami még egy gyors számvetés szerint is többféle lehet: van, ugye, az abszolút idő, ami csak fogalom szinten létezik, de arra nagyon jó, hogy segítségével egységes időmérésünk legyen és ahhoz közelítő pontosságú időmérő szerkezetekkel értesüljünk valamely események között eltelt időintervallum nagyságáról. Tehát a fizikai idő az abszolúthoz közelálló idő, a mérőeszközeink pontosságától függően közelít hozzá. Az abszolút időnek tudományos definiciója* van, ami inkább a földi fizikai világ, mintsem az egyén szubjektív időérzékelésének leképezése, amire hatnak ezek, de nem ők határozzák meg igazából. A szubjektív idő az egyének biológiai ideje, amit nagymértékben befolyásolnak a környező fizikai világ törvényei, periódusai, azonban valamelyest független tőle. Ezek az eltérések nem is igazán lényegesek /na itt meguntam, majd holnap folytatom.../, csak akkor ha emberünk nem földi, illetve ettől nagymértékben eltérő körülmények között tartózkodik hosszabb ideig. Nomármost. Ugye, mint tudjuk, nagysebességű utazás esetében a földi-empirikus fizikai jelenségek másak lesznek, amint az idő folyása is megváltozik. Értsük ez alatt azt, hogy ha két, hajszálpontos órát helyezünk el a két helyszínen, akkor azok mást fognak mutatni az utazás végén (ld. ikerparadoxon), csupán abból a tényből adódóan, hogy abban a fizikai környezetben az idő is másként telik. De, és ezt hangsúlyznom kell, a fizikai időre érvényes (abszolút időt, ugye, nem tudunk mérni), a biollógiaira nem. Mivel nem földi körülmények között leledzik hősünk, ezért a különböző földi hatások nem is érik, amik a biológiai idejét befolyásolnák. Rövid adaptációs időszak után eltérne az addigiaktól és létének periódusai mások lesznek, miáltal a biológiai órája is átáll. Ezért tévesek az ikerparadoxonhoz hasonló elméletek, hiszen nem tudjuk, hogy miképpen viselkedne egy élő szervezet ilyen körülmények között... Feltehetően nem úgy, mintha misem változott volna, de nem is úgy, ahogy az a környezet sugallná.
És hogy frappánsan zárjam e kis eszmefuttatást, amolyan didaktikus-közhelyes konklúziókkal, mert kettőm is van, egyik a kéthűlyekutyás, a másik a Helleres (a Joseph), mindkettő a szubjektív időérzékelésről: "time flies when you having fun", valamint (ami hosszú lenne pontos idézettel, ami mellesleg nincs is kézügyben): ha unatkozol, sokkal lassabban telik az idő; a hosszú élet titka, tehát, a folyamatos unalom.
______________________________
*: "The second is the duration of 9 192 631 770 periods of the radiation corresponding to the transition between the two hyperfine levels of the ground state of the caesium 133 atom." (http://www.bipm.fr/enus/3_SI/base_units.html) or "Az idő mértékegysége a másodperc (s). A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9192631770 periódusának időtartama." (http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html)

Kedves olvasók! A kiről írták második adása következik, mai rejtvényünk: "olyan mondatot, hogy [...], utoljára a körzeti gyepmestertől hallottam a kocsmában, csak ő úgy mondta, hogy a szájáját". Természetesen, a szerző kiléte sem érdektelen, a fő kérdés azonban: kiről/miről van szó?

16.30 Indulok haza. Ma végigültem egy meetinget, elszámoltam a vízumköltségeim. A nap további részében az otthoni gépemhez kerestem upgradet, megettem egy kis ropit majd irány haza. Nem érdekel, úgyis csak unatkoznék, otthon főzni fogok... Esik és borzalmas dugó van, dehát ez a világ(hehe)városok jellemzője.

Habár nem a legjobb műve, semmiképpen sem érdemes kihagyni, mégha többször is volt alkalmunk megtekinteni a Duna vagy egyéb adó jóvoltából, pénteken a Toldiban látható az Állatfarm. Mindenképpen érdemes, mégha már többször is megvolt, üzenete mindig aktuális, sokak szemét felnyitná, ha képesek lennének elmenni...

Fél napos álldogálás és visszajövés után végre megvan a vízumom. A bibi csak az érvényességgel van: jövő ilyenkor már le is jár. Be is kaphatnák mind...
Megyek haza lábadozni.

Már második napja, hogy otthon "fekszem" influenzával. Az influenza az megvan, a fekvés kevésbé. Már hétfőn elhatároztam, hogy egész héten beteg leszek, amihez a céges orvos beleegyezését adta. Így, ha akarom (igen), ha nem, annak kell lennem. Persze követségre, moziba, stb eljárok, csak a boxomba nem :)
Mellesleg ma kilenc körül lesz az Adaptáció a Művészben. Mostmár csak az a kérdés, hogy mikor fogok meggyógyulni?

Azt hiszem ez a plussz, ami még hiányzott a blog-boldogsághoz kellett: bárhol, bármikor lehet postolni, még net café sem kell hozzá. Of course, prédiktív szövegbevitel vagy "nagybillentyűzet" nélkül semmit sem érne az egész...
Kiörömködtem magam.

update az aktuálpolitikához: Hack Péter: A gondolat építésze

update: a wapbloggert a wap.ubique.ch/wapblogger uriról lehet elérni

És müxik!! Még az ékezetek is kimennek. És mellesleg nagyon hype...

Valahogy sikerült belogolni... Ezt a postot a telefonomról írom, a wapbloggerről. Kíváncsi vagyok mennyire használható.

Kedves olvasók, a mai nap az aktuálpolitikáé. Természetesen a tegnap elmaradt egyház- és vallásügyi fröcsögést a közeljövővben bepótoljuk, de ezt haladéktalanul le kell írnom, másképp nem ugyanaz az én fogja írni, így nem is ugyanaz lesz (igen, megtörténhet, hogy az már egy jobb, érdekesebb, stb. feljegyzés lesz, de én ezt akarom megörökíteni).
Szaddám
A már régen vágyott és megjövendölt esemény nem jött el: Szaddám élt és él. Hogy élni fog, az nyilván idő kérdése, legrosszabb -az euroatlanti kurzus szerinti legrosszabb- változat az ágyban, párnák között... De amint a hivatalos kurzus mélytudatallattijaként funkcionáló South Parkból is kiolvasható, ő már a földön is a Sátán eszköze és mint ilyen a judeókeresztényateista* Amerika földi és túlvilági örök ellensége, hisz egyszerűen a másik oldalon áll**.
Azonban Szaddám túlteljesített, outperformed, a neki fenntartott hűvös, de mégis rohasztó hely helyett (vö aztékok vs spanyolok) egy, orwelli ’84-szerű Bigbrotherré vedlett át, a megszállók és csatlósaik létezés és nemlétezés (élő legenda, livemítosz) között lebegve, megfoghatatlanul (akár szó szerint is) és láthatatlanul fel-fel tűnik a képernyőkön (Orwell él :)) és üzen, miközben a hivatalos brosúrák- és könyvekhez tervezett arcával szigorúan néz le a különféle (de konvergáló) euroatlanti kurzusoktól elszédült, mellesleg a kondícionálástól amúgy is bamba nézőre.
Arc és hang
Senki sem tudja. . . halljuk, látjátok a villogó képernyőkből, miközben az arc üzen, beszél, kijelent, fenyeget. Él. A nézők szempontjából nem is kérédés, hogy létezik-e. Annyi elég, hogy virtuálisan igen, sőt csak ez kell, ahogy 2 ezer éve más (azaz nem a saját) próféták által átvett tanításokat hirdetünk és (akár erőszakkal is) terjesztünk világszerte. Virtuális tanítások egy virtuális vallás virtuális prófétáitól. Ez a múltunk és ez a jelenünk. Ahogy a kifordult orwelli jajjkiáltás is. Látszólag. Látszólag kifordult. Látszólag nem az. Pedig... Az arc és a hang is célt szolgál, amint tette a könyvben is. Enyhe különbség, hogy az arc és a hang nem az igaz ügy oldalán áll. Indirekte áll az ügy mellett, mutatva, hogy szükség van minderre és még többre is. Hisz közel van a győzelem, közel a nap, mikor a fejadagokat eltörölhetjük. Mikor mindenkinek több jut. Még egy utolsó erőfeszítés. Mindig egy utolsó. Mindig csak egy kis áldozat. De holnap majd jobb lesz. Szebb lesz. Szabadabb lesz. Holnap meg már senki sem emlékszik a tegnapra. Nyoma sem marad, mert a mának éltek. Nincs tegnap, de holnap sincs. A holnap csak ígéretekben létezik. Az a holnap nem létezik, ahogy nem létezik a jobb jövő, nagyobb fejadag, boldogabb jövő és ahogy nincs jövő sem. Egy jövő létezik csupán: az orwelli. A kurrens big brotherek mosolygó vagy fenyegető arcai, szavai. A virtuális barátok és ellenségek. Mert a Big Brother szeret/utál téged. És cserébe neked is szeretned/utálnod kell őt.
A változás
Nincs változás. Nem is lehet, amíg nem hiszünk a forradalmakban. Az eddigiek mind elbuktak. Mert a győztesek mindig valami ellen történtek és nem valamiért. Nem lehet negatívumokból építeni. Nem lehet ellenállásból állás, oppozicióból poziciót csinálni. Mindenki elbukott, főleg a sikeresek buktak el. Ott áltak győzedelmesen és megdöbbenve néztek egymásra: most mi van? És akkor hirtelen legitimálni akarták magukat. Azzal, hogy lerombolnak mindent, ami az előző korra emlékeztetett. Leölték a prófétáikat, lerombolták a templomaikat, a városaikat. Ha csak képletesen is. És akkor megint egymásra néztek: most mi? És akkor újraépítették a leromboltakat, csak más neveket adtak neki. És folytatták a hatalmi harcot, ami ellen fellázadtak, amit el akartak törölni, csak egymás között. Csak egymás ellen. Csak az új rend birtoklásáért. Ekkor már minden uagyonolyan volt, mint előtte. Csak a főszereplők változtak. És akik kimaradtak belőle, azok már új forradalmakat szerveztek, mert semmi sem változott. Esetleg néha-néha több a kenyér és/vagy a cirkusz…
Ne lázadjatok! Előbb gondoljátok ki, mit akartok. Modelezzétek le. Próbáljátok ki. Vitassátok meg. Kezdjétek el még ma. Talán már most is késő. De csak azután. Inkább ne :( Nézzétek tovább a tévét, attól legalább a másoknak nem lesz rosszabb.
______________________________________
*: ez még megér(ne) egy misét.
**: nem akarok beállni a Szaddám-tagadók bizonyára létező táborába; de az nyilvánvaló, hogy nem a tetteiért került arra az oldalra. Sokkal inkább, mert nem akart behódolni. És mint tudjuk, ez örök időktől fogva főbűn, zsarnokságtól függetlenül.

visszajöttünk, csapó 2. a vérgeci mkb fiók a duna-házban 2.5 órával a normális idő előtt bezárt. kapjákkbbbe...

Mai témánk a vallás, ma politically incorrect leszek, mert olyanom van. de előtte elmegyek befizetni a sarcot az amcsi vízumra, és mégelőtte (post-)ajánló:
Tegnap volt a rendszeres Varga Stúdió vetítés a Millenárison, minek keretében már vagy két éve rendszeresen animációs filmeket vetítenek nagyjából másfél órán keresztül, mintegy szintre húzva a "hivatalos" médiából ömlő vérgagyin szocializálódott közönséget. Kb. 8 rövidfilm volt terítéken, közülük a bogarak-az-űrben és a nagyi vs halál opusokat már láttuk a mediawave-vetítésen, de a többi is legalább olyan jó volt. Az előadások rendszeresen 1 vagy kéthetente szerdánként vannak a Millenáris fogadójában, a belépés ingyenes.

ezek nem komplettek (sőt primitív idióták). mármint az orttnél: Puskin, pina, Tilos Rádió

A mai nap az ismeretterjesztés napja. A WAPról (Wireless Application Protocol) fogunk hallani, de előtte rövid szájtépés a technológia-technika-technology hármasról:
A kultúranalfabéták és műveletlen újságírók előszerettetel használják a technológia terminus technicust az angol technology magyar megfelelőjeként (lásd pl. "technológiai papírok" a tőzsdejelentésekben), nem is meglepő módon helytelenül, ugyanis a technológia az (valamely termék) előállítási folyamat(a), módszer(e), míg a technika az műszaki, mérnöki tudományok eredményeként létrejött eszközök (vö. technikai civilizáció).
WAP. A mobil telefonok internet-képessé tétele miatt szükség volt egy lebutított és tömör átviteli szabványra, ugyanis a számítógépes környezetben használt html erre nem volt alkalmas az akkori technika korlátai miatt. Ezért született a wap, ami a szószátyár html -lehetőség szerinti- szűkszavúvá tétele valamint a tartalom méreteinek leszűkítését tette lehetőve. Sajnos a meglévő html oldalak nem voltak alkalmasak a terminálokon való megjelenítésre, ezért egy "párhuzamos" internetet kellett létrehozni, azaz a telefonról is elérhető tartalmakat wml-lapokba kellett önteni. Természetesen bizonyos korlátok között konvertálni is lehetett a html oldalakat, azonban nem lévén szabványos módszer a telefon valódi paramétereinek megállapítására, ez általában nem járt élvezhető eredménnyel. Sajnos a wapon elérhető oldalak nagyobb részben nem frissülnek rendszeresen.... De lássuk mit is tudhatunk meg ha wap-enabled telefonunkkal böngészni szándékozunk: mozi- és tv műsor, hírek (kommentárok általában nem), időjárás, banki szolgáltatások, szótár, email, sőt keresők is: a google pl. szolgáltat csak wap keresőt is, biztosítva hogy a talált oldalakat megtekinthetjük a telefonunkkal. Az extrém wapolók számára erotikis képeket tartalmazó oldalakat is létrehoztak, sajnos alig élvezhető módon.
Én leginkább a moziműsor, hírek, időjárás rovatokat szoktam használni, de viszonylag rövid idő alatt ki lehet alakítani egy olyan könyvjelzőrendszert, amivel gyorsan a kedvenc oldalainkat végigtudjuk nézegetni, ha éppen nincs net a közelben.
a szerző résztvett az egyik wap protokoll stack elkészítésében pár évvel ezelőtt és most is gyakran wapol. legnagyobb élménye az volt, mikor a telefonjával megbizgette az általa írt és egy számítógépen futó alkalmazást...

Kedves olvasóim, ma a mémekkel fogunk megismerkedni. De előtte kultúrális ajánló (már amennyiben... stb.): Rosencrantz és Guildenstern halott Hamlet, a mellékszerplők szemszögéből. Zseniálisan jó, nemcsak az ötlet, hanem a megvalósítás is.
Szóval a mémek: a mém-elmélet megalkotói* szerint a mémek azon információk, ötletek, gondolatok összessége, amit kultúrának nevezünk és amit egymástól független egységek alkotnak, amik mintegy paraziták élősködnek az agyunkon. Mint minden élőlénynek, az ő túlélésük is azon áll vagy bukik, hogy mennyire tudnak elterjedni, mennyi elmét "fertőznek" meg. Ez, mint az élőlények esetében is, nem mindig elegendő a hosszú távú fennmaradáshoz, mert jöhetnek olyan más mémek, amik a tovébbi elterjedésüket akadályozzák... A mémek a génekhez hasonlóan replikálják magukat, de a génekkel ellentétben nem mindig teljes pontossággal, azaz igen nagy a mutációk megjelenésének a lehetősége... A mémek valamennyire a vírusokhoz is hasonlíthatóak, hisz önálló létezésre nem képesek, csak a gazda-agyban tudnak fennmaradni és tovább szaporodni. Nyilvánvalóan a mém-elmélet is egy mém, ha nem terjed el, akkor csak azt bizonyítja, hogy a mém-elmélet mémje életképtelen volt, nem bírt igazából elterjedni, nem az elmélet helytelenségét. És itt meg kell jegyezni, hogy a mémeknek kevés közük van az igazsághoz, nem attól terjednek, mert igaz tartalmat hordoznának, hanem hogy a gazda-elmében mennyire sikerül megkapaszkodniuk. Jó példa erre a föld-lapos mém, ami nagyon elterjedt volt a középkorban, de már már szinte teljesen kiveszett.
Kedves olvasóink! Most ennyire futotta, akit jobban érdekel, az járuljon hozzá a mém-elmélet mém továbbterjedéséhez azzal, hogy tovább olvas róla és továbbadja barátainak, ismerőseinek!

______________________________________________
*: A mém-elmélet megalkotója Dawkins (még van más is). Magyarul Sebők Zoltán közvetítésében olvashatunk róluk.

Joey írja, hogy az ország címerébe be kellene tenni egy mappával loholó embert :))
Csodával határos módon sikerült útlevelet szerznie, utazik vissza...

hogy néha pihenjetek is

És igen, ezek is mik vagymuk, azaz itt történhet meg, hol máshol: eos 300D preview, várható ár: 370 eFT (csak váz: 340e). Az dpreview.com szerint a váz $899, részletek itt.
mai árfolyam szerint 900USD=205 eFT
mindenki bekaphattya

mi, négerek
vicces, de véresen komolytalan (hehe) történet rólunk:
kollégám az usából hazafele, a reptérre igyekezve taxiba ül és elbeszélget a soförrel: ő programozó és üzleti útjáról tér haza. erre a taxis megjegyzi, hogy ő is hasonló hajóban evezett még egy éve, de konjunktúra, miegymás, most taxizik jobb híján... kollégám röhög rajta. kis idő múlva megbeszélik, hogy mennyit keres. ekkor már a taxis röhög...

mellesleg jó tudni, hogy a Portishead trip-hop...
HÜMMM.......................................

Egy tök jó kortárs zeneösszefoglaló oldal kapcsolatokkal, (néha szubjektív) leírásokkal, hangmintákkal: Ishkur's Guide to Electronic Music. Kedvencem a jpop leírása: listening to this stuff is a lot like passing an accident on the road. It's horrible and impolite, but you can't help it: jou just HAVE to take a look. Ha láttátok a Bábokat, akkor tudjátok miről beszél ;)

"a közöny vált szenvedéllyé. Korunk egyetlen nagy szenvedélye." írja Kundera nem kis éllel. Bizonyára igaza van. Camus közönye (vagy idegene) már ez a közöny, az általánossá váló és szabaddá tevő közöny, ami ellenpont, válasz Nietche emberfeletti emberére, ami ha meg is születhetett volna, nem tehette, mert a kicsik és jelentéktelenek a nagyok, de önbizalomhiányosok segítségével uniformizálták a világot: már nem lesz emberfölötti ember, csak közönyös tömeg, kinek egyetlen szenvedélye a közöny...
Kellett ez nekünk!?

applyolni fogunk amcsi vízumért... elképesztő mennyire idióta kérdőívük van, mindenféle idétlenséget bele kell írni... mivel ingyen van, nem tiltakoztam ellene, mert még jól jöhet, főleg ha olyan standard 10 éveset kapunk...

Végre eljutottam a "hivatalba". Meglepően kedvesek voltak és jó hírrel is szolgáltak... az egy-két napot felvevő sorbanállás megtakarítása mellett 4e-rel kevesebb is. Mellesleg ma igazi őszeleji nap van, amilyenről nem is gondoltam volna, hogy itt is tud lenni...
Jó kedvem van.

vége a Katatonia-korszaknak, még darkosabb és durvább irányba csúszott a playlist: My Dying Bride.
unatkozom, de oly módon, hogy semmihez sincs kedvem... áthidalásként Fukuyamát olvasom, mármint ami elérhető a neten a The Great Disruptionból. Kíváncsi vagyok magyarul elérhető-e?

Katatonia még mindig.
Last Fair Deal Gone Down.

kultúrális ajánló, amennyiben elfogadjuk, hogy van kultúra:
Why Copyright Laws Hurt Culture
Worluk: Battonyától Nemesmedvesig
PETŐCZ GYÖRGY: Válságértelmiség és kurzusértelmiség
TGM: A balközép cikkírás csődje
elromlott a nagyi telefonja, mert lehányta a macska
Kertész-interjú
az "olvasó" ír-ja
stair(?)
Smoke

Szóval álom: egy pályaudvaron sietek egy vonatra, ami perceken belül indul, de én nem találom a vágányt illetve nem vagyok még ott. Az átjárást felüljárókkal oldották meg: egy magas hídszerü valamihez kell felmászni egy kanyargó vasrács-lépcsőn, melyről lenézve lehet látni nemcsak az alattunk felfele mászókat, hanem a pályaudvart is. Sikeresen felérek, közben a kezemben van a telefonom, amit a leereszkedés megkezdése előtt leejtek és egészen a peronig zuhan, ahol szétmegy a betonon... mire leérek, már valaki összeszedte a darabokat és átadja nekem a roncstömeget, amiből csak a simkártya maradt épen... közben végig azon búslakodok, hogy elveszett minden telefonszámom (gy.k. a telefon memóriájában tartom a számokat, a plussz kényelmi funkciók miatt)... persze a vonat is elmegy...

Van egy álmom.
Illetve volt. Nektek is lesz, mert elmesélem. Nemsokára...

A tegnap megnéztük a plakátkiállítást. Hogy is mondjam... Meglehet, a savanyú szőlő szól belőlem, de pocsék. Van egy-két, művészek által elkövetett, ami tényleg szuper, van kb. ugyanannyi civilek által elkövetett ötletes, vicces-elgondolkoztatő és talán a szakmabeliekéi is érnek valamit. Azonban a többség, a Vautiert meglovagolő, művész által készítetthez hasonlőan "haszontalan". Előbbinek annyi azonban a mentségéül szolgál, hogy kissé arculköpte a szervezőket is, ellenben a dinnye, welcome, dacia és társaik csak a későkádári kurzusplebs alkotőürességének ékes bizonyítéka. A miheztartás végett, természetesen, előkerült pár tavalyi-tavalyelőtti, már akkor is kicsit idejétmúlt alkotás, amik aktuálpolitikát cikiző, a kényelmes lumpenértelmiségi hozzáállással, hagyják üresen a teret illetve a nekik biztosított felületet.
Nézegetés közben találkoztunk Sroval -mert Joey és W is plakátot nézett a tegnap-, aki egy kisfeketét ölelgetve állingált az első plakátok között, állítólag a többiekre várva... Érdekes fejlődésen ment keresztül az alatt a három év alatt, amióta ismerem, valahogyan egyre távolodva mindattól, amit kedveltem benne.
A közönségről, illetve a többi látogatóról is akartam írni, de meggondoltam magam, ugyanis nincs mit írjni róluk... Nem a műkedvelő közönségről van szó, ez egyértelmü... [és kedves hallgatóink, itt megszakítjuk adásunkat, hisz eNnek sok fontos dolga is van a mai nap a nézelődők fikázásán felül]

Az előbb megérkezett a kollégám a bringásszemüvegével... no nem, nem szokott kerékpárra ülni, csupán szépérzék híján ezt tartja menőnek :))) cikizni csak a háta mögött szoktuk, mert nem érti a tréfát. Olyan igazi csőlátásos "műszaki értelmiségi", amitől mindig kivert a hideg... Ezen túl azonban rendes gyerek... nem is tudom miért kapok visítófrászt az ilyenektől, mikor végülis jóindulatuak és rendesek. Általában.

Végre befelyeztem Fukuyamát, azaz A történelem vége, az utolsó ember c. művét, ami annyira jól és érdekesen láttatja a történelem és az emberi közösség fejlődését Platón, Hegel-Kojeve és Nietche filozófiáján keresztül. Kíváncsi vagyok az újabbakra is, hisz ezt a '90-es évek elején írta és azóta sokat változtak a dolgok, s nem úgy tűnik, hogy a nyugati liberális demokráciák megérkeztek volna a Történelem Végére... A Fukuyama által kissé félreállított külső tényezők nagyban kezdték befolyásolni ezeket az államokat: egyrészt kiderült, hogy a bevándorlók nagy részének esze ágában sincs a befogadó államhoz alkalmazkodni, inkább a saját minihazájukat hozták létre és erősen szolidarizálnak az "otthoni" történésekkel... És ez elegendő lehet ahhoz, hogy belülről megbomlassza az amúgy jólműködő társadalmat. De nem hiszem, hogy egyelőre nekikezdek, mert nem nagyon olvasmányos és ezért sok-sok időt emészt fel, ezt is vagy 3 hónapig olvastam. Naja 500 oldal, de akkor is sok ideig tartott.

Tegnap kipróbáltam a Wok gyorsfagyasztott zöldségkeveréket. A kínait. Hát elég nagy átverés, mert kb. 2,5x többe kerül a "normális"-nál és mit kapunk cserébe? Jóformán semmit: hagymát (felvágva), hüvelyben(!) zöldborsót, szójacsírát (ha ebből külön veszünk, még akkor is sokkal jobban járunk) és nagy darabokba szabdalt ilyen-olyan egyebeket...

na megyek haza, W-vel teszkó bevásárlás lesz... de előtte kultúrális ajánló: vasárnaponként az m1-en van a Szívek szállodája(Gilmore Girls [mennyivel jobb az eredeti cím, a magyar címmel brazil szappannak nézi az emberek többsége]), ez a nagyon szórakoztató és kdeves sitcom, amit a szinkron ellenére sem szabad kihagyni...

/mit és miért bojkottálunk/
Szlovákia sörözői és síparadicsomai - mert egyszerűen balkáni nép (mást nem lehet ott csinálni). Amíg ezek a nacionalista balkániak nem változtatnak a hozzáállásukon, addíg nem vagyok hajlandó egyetlen fityinget sem elkölteni náluk. Nézzük csak miről is van szó. Eddig háromszor voltam szlovákiában: 1. nagyon kicsi voltam, már nem emlékszem a határátlépésre; 2. egyetemista koromban egy bulira ugrottunk fel Pestről (ahová pár napra ugrottunk fel Szegedről, ahová 3 hétre cserediákoskodtunk), nyilvánvalóan kevés pénzzel, de egyetlen úticéllal és éjszakára, ekkor a vámosok hosszan szemétkedtek (hogy nem tudunk pénzt felmutatni-mikor hoztak a házigazdák, akkor nem volt jó a sajátjuk, konvertibilis valuta kellett, stb.), végül vagy 2 óra után sikerült átjutni; 3. átutzóban Prága fele (mert a magyar járat sajnálta a pénzt az osztrák autópályára -- mellesleg ez éppen jól jött nekünk, hisz nem volt vízumunk), ekkor nem volt elég az érvényes oda-vissza buszjegy és a szállásfoglalás, nekik szintén valuta kellette (nem, a cseh korona nem volt jó), nem hatotta meg őket sem a tény, hogy menetrendszeri járattal mentünk, ami meg sem állt szlovákiában, sem a hitelkártyám, amiről banki bizonylatom volt (200+ eft), csak a tízes, amit vagy negyven perc szemétkedés után nagy kegyesen kért és zsebrevágott. Ide tartozik az a kedves történet, amit a Dalibor nevű szlovák ismerősöm mesélt, hogy őt is szívatták már a határon belépéskor, azaz mikor hazautazott. Ezért nem vagyok hajlandó költeni, sőt bojkottálom őket a céges sízésekkor és kirándulásokkor is.

Mivel nem állítottak ki kénytelen vagyok a blogomon közzétenni az arcos pályamunkámat. Egyesek szerint egyértelmű, hogy miért nem tették meg. Talán nincs igazuk, talán van. Íme:

Katatoniát hallgatok.
Tonight's decision.

Rájöttem, hogy a rendszeres heti meetingjeinkről egy sitcomot lehetne készíteni... nem is kellene más hozzá, mint egy webcam, ami felveszi az idétlenkedéseket, majd vágás után forgatókönyv, majd igazi színészek játszhatnák újra... Ha cégen belüli változatot készítünk, akkor az utolsó két lépest meg is lehetne spórólni.

/mit és miért bojkottálunk/
danone - ha jól emlékszem, a győri bevásárlásuk után kezdődött, mikoris arrogéns módon a márkavásárlást helyezték mindenek fölé. Azóta is kapni mindenféle szlovákiában (vagy máshol) gyártott dolgokat "győri" felirattal... Valószínűleg már régen elfelejtettem volna az egészet, ha közbe-közbe nem tűnnek fel ilyen-olyan, az idiótaság végletes formáit idéző, szlogenekkel és álösszetevőkkel mint a bifidus esenzisz, vitalinea (ásványvíz is!!), hogy csak kettőt említsek a hosszú sorból. Valahogyan nem áll jól a franciáknak a multi-feeling (ahogyan sok más dolog sem)... egyszerűen nem képesek ráérezni: a varázsszavakkal való bűvölés elment a 70-es években, de mostmár ciki. nagyon ciki.

Az új rovat ideje még nem jött el, de nemsokára megcsinálom.
Előbb azt kellene kideríteni, hogy miért nem megy a mozillával mostanában a blogger és a phoenixxel miért igen....
/update/ kitöröltem a Mozilla cachét és most müxik. Úgy látom, van még mit javítani rajta :) Érdekes, hogy a reload nem működött...

Már sokszor beleütköztem az offline-blogolás problémájába: mikor nincs net a közelben, akkor jönnek a legjobb ötletek. Ha offline írom le őket, akkor nem az igazi, mindig "tegnap, délután fél három előtt tizenkét perccel, offline"-hoz hasonló fejléccel kell megdobni... de ettől elveszik a spontaneitás, ami imho az egyik fontos eleme a blogolásnak. Másik alternatíva a jegyzet készítés, amikoris felírom egy papírra, hogy miről is akarok írni. Ekkor azonban a hangulat vész el: nyilvánvalóan az ötlet megszületésekor és írásakor már más vagyok...
Lehet wapon blogolni?