Premierek, of course. A héten valamiért nem frissült a port.hu premier-része, ezért a pestiesről származnak a premier-információk. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert a port-ot használom 99%-ban, ugyanis a pestiest túlságosan elbonyolított tele fölösleges bannerekkel, és elcseszett oldalképpel, arról nem is beszélve, hogy sokáig csak ie-vel ment rendesen. Nos, menjen a búsba az ilyen ;) Most meglepődve veszem észre, hogy legalább Mozillával rendesen müxik. Legalább ennyi.

Édes vízi élet (The Life Aquatic with Steve Zissou): Színes, feliratos amerikai vígjáték (118 perc, 2004).
. (/10)

Dallas Pashamende: Színes, magyar-német-osztrák filmdráma (93 perc, 2004).
. (/10)

Bonbon, a kutya (El Perro): színes argentin-spanyol filmdráma (97 perc, 2004).
. (/10)

Hiúság vására (Vanity Fair): színes angol-amerikai romantikus dráma (137 perc, 2004).
. (/10)

A kör 2 (The Ring Two): színes amerikai horror (2005).
. (/10)

Premierek, persze. Ezen a héten megkésve érkeznek, de persze ebből ti mit sem vesztek észre, hiszen a múltba fogom postolni ;)

Nanézzük. Előrebocsájtom, hogy a sorrend esetleges, ahogy éppen jön, talán egyszer az osztályzatok szerint fogom majd rendezni, egylőre ehhez semmi kedvem.

Csak lazán! (Be Cool): színes feliratos amerikai akció-vígjáték (114 perc, 2005). Meglepő szereposztás egy első pillantásra ennyire stré filmnek. Mondjuk Travoltát kevés jó filmben láttam, kivétel a Pulp Fiction, az örök klasszikus, ami maitt már biztosan benne van a filmtörténelemben, sajnálom hogy ilyen az filmek vannak többségben Jonny pályafutásában. Uma Thurman többé-kevésbé elkerülte csinosabb, de tehetségtelen kolléginája sorsát: nem vált belőle "B-" kategóriás filmekben villantó színésznőcske, de ha így folytatja, akkor egy lesz a Milla Jovovicsok közül. Kár értük. Nos, a főszereplőkről ennyit, a többiek nem érdemelnek szómenést, a film ellenben olcsó kis vígjátéknak mutatkozik, aminek fő "erőssége" az alhasi humor valamint az ellenpcség. Egyik sem válik az előnyére, nem is fogom megnézni, még ha ingyen lenne sem. Hacsak valami miatt (pl. buszút) rá nem kényszerítenek :)) Uma miatt a minimálisnál eggyel több pont jár neki:
Négyes. (4/10)

Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera): színes feliratos amerikai-angol musical (143 perc, 2004). Miért kellett ez? Annyiszor megfilmesítették ezt a bugyutácska történetet, és egyik sem lett túl jó. Valahogy nem tud felizgatni, hogy egy torzított arcú faszi az operaházban berendezett strongholdjában okoskodik és gyilkolászik, mikor néha kimegy onnan. Nameg elcsavarja a kis naíva fejét. Aztán persze jól felfedezik és elveszejtik, merthát győznie kell a jónak. Semmi váratlan twist, sablonos történet és egysíkú szereplők. Én értem, hogy valaki ráizgul a viktóriánus-kori Párizsra, meg a romantikus történetekre, de minek ezt felhozni? Ott vannak a Grimm-mesék, azokban is van ennyi izgalom meg gyilkosság, tessék azokat olvasni.
Három. (3/10)

Skizo (Shiza): színes feliratos kazahsztáni-francia-német-orosz filmdráma (86 perc, 2004). Nakéremszépen. Művészfilm. Érdemes megnézni, a mainstreamtől ennyire távol eső (inkluszíve földrajzilag) témák jók és a rendezők maradandót szoktak alkotni. Nem lesz másként ezzel a filmmel sem. Jó érzés ebből a vilgból kilógó alkotásokkal megismerkedni, meglátni hogy nem plázából van a kerítés, és van élet az Urálon túl és Japánon innen is.
Kilenc. (9/10)

Robotok (Robots): színes amerikai animációs film (2005). Egy újabb Pixar-alkotás, nem is lesz sok baj vele, igényes munkák szoktak lenni. A történet nem tűnik túl izgalmasnak, dehát ez egy animációs film, nagyobbrészt gyerekeknek, nem lehet túlbonyolítani. Ellenben a Pixar neve garancia arra, hogy nemcsak gyerekeknek lesz élvezhető az alkotás. A szinkronról sunyiban hallgatnak, szóval érdemes megbizonyosodni a helyszínen mielőtt kellemetlen meglepetés érne. Szombat vagy vasárnap kora délelőtt menjünk, akkor kevés a gyerek, mert a kísérőszülők még nem keltek fel, és egy-két nagyi vagy gyeses anyuka, valamint az elmaradhatatlan csemeték társaságában nézhetjük végig. Tizenkilencedike lévén munkanap kifejezetten alkalmas erre, ha éppen nem vonjuk az igát.
Nyolc. (8/10)

A zűrhajó (T)Raumschiff Surprise - Periode 1): színes német sci-fi vígjáték (87 perc, 2004). A Mars Attacks! találkozik a Star Warsszal, mindez németül. Német humor, hehh, ezzel is könyvtárakat lehetne megtölteni :)) Szóval egy rakás szar lesz, kínos poénokkal és mainstream amerikai utánérzéssel. Nem is érdemes sok szót vesztegetni rá. Nem hiszem el, hogy az ennyiszer lerágott témán pont a németek tudnának egy jót csavarni. Próbálkozni lehet, ugye, de nem érdemes. Lévén német film, rá nem vonatkozik az amerikaiakra hangoztatott elvem, azaz mehet három alá is.
Kettes. (2/10)

A blogger haldoklása miatt, csak hétfőn sikerült kirakni a postot, elnézést érte.

Egyre soványodik a premierek halmaza. Erre a hétre csak kettő jutott. Nohiszen! A torkam még mindig fáj, ma rövid leszek és kegyetlen. MUHAHAHA.

Lemony Snicket - A balszerencse áradása (Lemony Snicket's A Series of Unfortunate Events): színes magyarul beszélő amerikai családi vígjáték (108 perc, 2004). Az eheti családi vígjátékot Jim "Gumiarc" Carry idétlenkedései hivatottak feldobni. Nos, Carry eléggé eltemette magát, amíg Formann filmjébe nem került, de úgy látszik a pénz nagy úr és az igényes filmek keveset hoznak. Maradt a családi vígjáték, az oscar, a jelölések, a pompa és az igényes igénytelenség. Még az sem segít rajta, hogy a "Lemony Snicket" könyvek adaptációja. Nem segít rajta semmi.
Négyes. (4/10)

Bűnök (Forbrydelser): színes feliratos dán filmdráma (101 perc, 2004). Erős film, nehéz témákkal. Sajnos kicsit elcsépeltek, de bízom a dánokban annyira, hogy a tálalás nem lesz az. Zsákbamacska.
Nyolcas (8/10)

Ó Japán, Japán, messze vagy!

Ha csütörtök, akkor

Heti premierek:

Ez a hét nem túl mozgalmas, de azért mégiscsak akadt három gyenkécske film.

Átok - The Grudge (The Grudge): színes feliratos japán-amerikai-német horror (96 perc, 2004). Egy újabb remake-ízű koprodukció, aminek kellemetlen mellékízét a The Ring/Ringu-hoz való erős hasonlósága is fokozza (a borzalom "ragályos", terjed). Szabványos történet az elátkozott házról, és a véletlenül belekerült és szabadulni kívánó fiatal nőről. Nyilvánvalóan a végére megszabadul, ám biztosan benne lesz az a már megszokott fordulat, hogy marad még valahol egy kis írmagja a borzalomnak, lehet a film után is hazáig rettegni. Felszínes szórakozásra jó (és mi másért mennek az emberek plázamoziba?), jól el lehet majd borzongani rajta, ha a történet sablonosságán való elmélkedés helyett a popcornunkkal vagyunk elfoglalva. A jól bevált másfél órás hossz is erre utal: nem fog túlzottan elnyújtott borzalmak kínálni, de lesz benne egy-két váratlan csemege. A kólát tegyük bele a tartóba és csak nagy körültekintéssel vegyük ki onnan, nehogy egy váratlan sikoly hatására magunkra borítsuk. Elég ciki nedves-ragadós nadrággal végigmasírozni egy plázán, mégha "csak" kóla is van rajta ;)
Négyes. (4/10)

Millió dolláros bébi (Million Dollar Baby): színes feliratos amerikai filmdráma (137 perc, 2004). Clint Eastwood rendezte, és ő is a főszereplő benne. Az ilyen rendező és főszereplő egy személy filmekről meg is van a véleményem, nagyon jónak kell lenni, hogy működjön. CE nem tartozik ezek közé, maximum egy közepes film lehet belőle.
Node nézzük a történetet: egy kiöregedett és elfásult boxedző egyszeriben egy idősödő női tanítvánnyal találja szembe magát, akit női és "öreg" (gondolom a boxhoz) mivolta miatt nem akar vállalni. De a nő nem hagyja magát, és rövidesen közös harc/megpróbáltatás elé néznek. Ritkaszar történet (a "sportos" filmek márcsak ilyenek), de ez a már untig lerágott klisék tárházaként mutatkozik be. Ha nagyon nem tudunk mit kezdeni magunkkal, akkor a film helyett vigyünk egy kis élelmet a Kossuth téren tüntető gazdáknak!
Hármas. (3/10)

A randiguru (Hitch): színes magyarul beszélő amerikai romantikus vígjáték (115 perc, 2005). Egy újabb szinkronnal súlyosbított amerikai fekete* vígjáték. Will Smith még valahogy elbukdácsolt a TV-sorozatokban, ellenben moziszínészként legfeljebb B-moviekban szerepel. Jelen mozi sem kivétel, a randidoktor szerpében feszítő Smith gyerek kedves kis ugrabugrálására talán a nők elérzékenyülnek, így csajozós mozinak talán bejön, igényes szórakozásra jelen film alkalmatlan. Én mindenesetre nem nézném meg.
Három. (3/10)

És befejezésül egy ajánló: pénteken 22.40-kor vetíti a Duna Tv a Gerry c. Gus Van Sant filmet. Megnézni!
_____________________________
*: fekete és nem a pejoratív feka vagy néger, de nem is a szerencsétlen-pc afro-amerikai vagy amerikai-afrikai, aminek használata igencsak alultájékozottságra vall!

Torokgyulladással fekszem(...) itthon már több mint 1 hete. A hétvégén meguntam és tegnap bementem dolgozni. Rossz döntés volt, hazazavart a doki. Azóta kifejezetten rosszabbul érzem magam. Unalmamban kiötlöttem h nem jó a mostani társadalmi berendezkedés. A kiáltványt (remélem nem leszek lusta begépelni) nemsokára olvashatjátok.

Jó kis hepaj keletkezett a r0m4 4ct10n körül. Megmondtam ugye, h idótákkal van tele ez az ország. Prsze Fridi csak hozta önmagát, György Péter tényleg egy öntelt demamgóg, Tomcat meg nem mondhatta el amit akart. Szóval megint kidobtak egy adag közpénzt a semmire.