2005-08-24
greenaway
Árulja el nekem valaki, hogy miért nem hoznak el ilyen filmeket a hazai mozikba: The Tulse Luper Suitcases?
Az egyiket láttam 2 éve a Titanicon, élő fordítással úh a teremben ült a fordító, kösz szépen az élményt, de így is maradandó volt. Hihetetlen látványorgia, még hasonlót sem láttam, és ne gyertek a legújabb nagyköltségvetésü hollywoodi szarral, mert az tré emellett, arról nem is beszélve, hogy más műfaj.
A szerző szavaival: "The Tulse Luper Suitcases endeavours to utilise and develop a multi-screen language in the various ways Abel Gance anticipated and certainly to take it beyond. Superb steadiness, immaculate framed edges are digitally edited on High Definition tape at increasing near real-time editing speeds. Before, during, after; past present future; fast, slow, slowest, repetitions, reprises, across screen devices of innumerable continuities, developing a language that equates more with human experience in its interactions between reality, memory and imagination."
Próbáltam megrendelni, de minő véletlen az amazon nem hallott róla, az általuk ajánlot xploited cinema oldalán pedig éppen kifogyott. áááááá.
És ezekután legyen valakinek 1 szava is a netes filmletöltések ellen. bekaphatja.
Az egyiket láttam 2 éve a Titanicon, élő fordítással úh a teremben ült a fordító, kösz szépen az élményt, de így is maradandó volt. Hihetetlen látványorgia, még hasonlót sem láttam, és ne gyertek a legújabb nagyköltségvetésü hollywoodi szarral, mert az tré emellett, arról nem is beszélve, hogy más műfaj.
A szerző szavaival: "The Tulse Luper Suitcases endeavours to utilise and develop a multi-screen language in the various ways Abel Gance anticipated and certainly to take it beyond. Superb steadiness, immaculate framed edges are digitally edited on High Definition tape at increasing near real-time editing speeds. Before, during, after; past present future; fast, slow, slowest, repetitions, reprises, across screen devices of innumerable continuities, developing a language that equates more with human experience in its interactions between reality, memory and imagination."
Próbáltam megrendelni, de minő véletlen az amazon nem hallott róla, az általuk ajánlot xploited cinema oldalán pedig éppen kifogyott. áááááá.
És ezekután legyen valakinek 1 szava is a netes filmletöltések ellen. bekaphatja.
2005-08-12
Mac for $300
Hogy a mai nap se teljen el egy jóízű Mac-gyalázás nélkül, álljon itt a wired cikke. Röviden: eddig tartott a hardveres védelem, már jóval a piacra kerülés előtt le lehet húzni a BitTorrentről a megtört x86-os OsX-et, ami pc-n gyorsabb mintha az apple szutyok hardverén futna: OSx86 appears to be running faster on the PCs than the Mac OS does on today's Macs. Mindenki tolhatja majd celeron helyett dual core pentiumokkal vagy athlon64-en, amihez az applehez képest 10-ed áron jut hozzá. juhééé!
Welcome to the pc-world, dude!
Welcome to the pc-world, dude!
2005-08-11
collation
Adva van egy egyszeű feladat: két stringet kell összehasonlítani. Régebben ugye a még nem ennyire globalizált világban ennyi volt:
Ha még ennél is hatékonyabbat akartunk, akkor ott volt az assembly, valami ehhez hasonló:
Aztán változtak a dolgok, és nem lett sikk gyors kódot írni, mindenki a különböző class libraryk stringosztályait használta, ami végülis az assembly nyelvű string comparehez nyúlt le előbb-utóbb, végülis majdnem olyan gyors kódot eredményezve mintha mi írtuk volna az összehasonlítást, ellenben sokkal kényelmesebb.
Aztán a fokozódóan globalizálódó világban egyre inkább szükség volt lokalizációra, ebből születtek a kódlapok, majd a unicode. Naaztán ezzel végetért az asszembly vagy az általunk összehekkelt stringcomparálás és muszály volt a nyelv/class library által adott lehetőségekre támaszkodni.
Ezzel szívtunk ma. Mostmár collationnek hívják az összehasonlítást, és a lényege az, hogy a sorrendet táblázatokból veszi, amelyek minden nyelvhez és localehez egyediek (is) lehetnek, de akár egymásét is használhatják. Ezeknek a rendszereknek az a hasznos tulajdonságuk, hogy nem feltétlenül az aktuális locale szerint kell mindent összehasonlítanunk, hanem meg is adhatjuk, h pl mi magyar rendezést szeretnénk, és akkor az lesz, függetlenül a user kínai localejától. Elméletileg csak, ugyanis az általunk használni akart localet támogatnia kell az oprendszernek is, nem elég ha a nyelv, framework támogatja.
Nos, a Symbian külön világ. A dolgok addig szépen mennek amíg nem akarsz semmi extrát, csak a kis stringjeidet összeengedni, aztán győzzön a nagyobbik, de ha te meg is akarod adni, hogy milyen locale szerint, akkor két lehetőséged van. Mindkettő vérrel és verejtékkel szennyezett: megadhatsz egy általad felépített localet, ahol minden olyan, ahogy te szeretnéd, vagy lekérdezed a rendszer által támogatottakat és azokból a kedvedrevalót használod. Gondolom mostmár sejtitek mi fog következni: az első a mazochistáknak van, akik minden támogatott nyelvre le akarják bütykölni a 100k-s collation táblát. A második már felhasználóbarátabb, tök helyes kis metódus:
Második felvonás holnap, most megyek inni.
int str_comp(const char* str1, const char* str2)
{
while(*str1 && *str2)
if(*str1++ != *str2++)
break;
return *str1 < *str2 ? -1 : (*str2 < *str1 ? 1 : 0);
}
Ha még ennél is hatékonyabbat akartunk, akkor ott volt az assembly, valami ehhez hasonló:
repnz cmpsb, s aztán a végén je, jl, jg. Még igényesebbek persze nem szarakodtak byteonként, ha ismert volt a stringek hossza, hanem cmpsb/cmpsw-vel a duplaszóhatárig hasonlítottak, aztán onnan repnz cmpsd. Természetesen a cmpsb is sokkal gyorsabb az utóbbinál ha nem ismertek a hosszak, ugyanis nem érdemes megszámolni, túl időigényes.Aztán változtak a dolgok, és nem lett sikk gyors kódot írni, mindenki a különböző class libraryk stringosztályait használta, ami végülis az assembly nyelvű string comparehez nyúlt le előbb-utóbb, végülis majdnem olyan gyors kódot eredményezve mintha mi írtuk volna az összehasonlítást, ellenben sokkal kényelmesebb.
Aztán a fokozódóan globalizálódó világban egyre inkább szükség volt lokalizációra, ebből születtek a kódlapok, majd a unicode. Naaztán ezzel végetért az asszembly vagy az általunk összehekkelt stringcomparálás és muszály volt a nyelv/class library által adott lehetőségekre támaszkodni.
Ezzel szívtunk ma. Mostmár collationnek hívják az összehasonlítást, és a lényege az, hogy a sorrendet táblázatokból veszi, amelyek minden nyelvhez és localehez egyediek (is) lehetnek, de akár egymásét is használhatják. Ezeknek a rendszereknek az a hasznos tulajdonságuk, hogy nem feltétlenül az aktuális locale szerint kell mindent összehasonlítanunk, hanem meg is adhatjuk, h pl mi magyar rendezést szeretnénk, és akkor az lesz, függetlenül a user kínai localejától. Elméletileg csak, ugyanis az általunk használni akart localet támogatnia kell az oprendszernek is, nem elég ha a nyelv, framework támogatja.
Nos, a Symbian külön világ. A dolgok addig szépen mennek amíg nem akarsz semmi extrát, csak a kis stringjeidet összeengedni, aztán győzzön a nagyobbik, de ha te meg is akarod adni, hogy milyen locale szerint, akkor két lehetőséged van. Mindkettő vérrel és verejtékkel szennyezett: megadhatsz egy általad felépített localet, ahol minden olyan, ahogy te szeretnéd, vagy lekérdezed a rendszer által támogatottakat és azokból a kedvedrevalót használod. Gondolom mostmár sejtitek mi fog következni: az első a mazochistáknak van, akik minden támogatott nyelvre le akarják bütykölni a 100k-s collation táblát. A második már felhasználóbarátabb, tök helyes kis metódus:
CollationMethodByIndex() vagy CollationMethodById(), amikkel le lehet kérni valamely metódust. Azonban 2 órás source és helptúrás után sem sikerült rájönni, hogy az ily módon megkapott metódusok milyen nyelvhez tartoznak. Sőt, amikor már egy K nevű class után túrtuk a filesystemet, de csak KK-t találtunk, kevés kevés mentette meg a monitorom. Aztán meglett a K is, de semmivel sem vitte előre a kis invesztigációnkat. Mert egy függvénytömb és egy count volt benne :((Második felvonás holnap, most megyek inni.
2005-08-10
2005-08-05
Completa
Ma, amúgy semmi érdeklődő szándékkal, csak ráesett a pillantásom, elolvastam egy tasak oldalán, mit is ír magárol, mi az, ami. Az mondja, kávéfehérítő. Így, tömören. Fehérítő. Vagyis egy olyan termék, ami valamilyen színűből fehéret csinál. Azt tudjuk, hogy a kávé fekete, legalábbis az szokott lenni. Ebből csinál fehéret. Figyeljünk a nüanszra. Nem édesít, krémesít, karakteresít, színez, fokoz, hanem fehérít. Kávépirosító? Kávézöldítő. Kávékékítő? Nem, nem. Fehérítő.
Szóval most vagy rasszista termék vagy ...?
/apu álliberális hangulata vagyok. a kékek közé való. de nekem majd elmúlik./
Ezekszerint a fekete már nem jó, hiszen fehéríteni kell.
Fehéren jobb.
Minél fehérebb, annál jobb.
Fehér jó-fekete rossz.
Fehéren jobb.
Minél fehérebb, annál jobb.
Fehér jó-fekete rossz.
Szóval most vagy rasszista termék vagy ...?
/apu álliberális hangulata vagyok. a kékek közé való. de nekem majd elmúlik./
Subscribe to:
Comments (Atom)
Posts
