Visszatérő sirámom, hogy csak az agyatlan tömeg létezik, ami mindent befogad, amit sulyokolnak, demellesleg nem is érdekli semmi, és nincs egyetlen lény sem a földön (vagy ebben a koszfészekben), aki nem éppen valamelyik örökké tartó hatalomért ácsingózó csoport háziebe, s van véleménye, amit valamilyen formában igyekszik is a nagyközönség elé tárni. Nos, van. Mindig kellemes meglepetést okoz, ha ilyennel találkozom, sajnos ez a tömeget nem éri el, mert a mainstream információáradatba nem kerül bele. [itt egy zárójelben megjegyzem, hogy elitista vagyoik, vagyis rohadtul nem érdekel mit gondol/tesz a tömeg, a nép az irányításra hivatott barmok gyülekezete, többségében, és hiába hagyjuk, hogy azt tegyen, amit akar, mert úgyse fog élni a jogával, max újra egy karizmatikus tömegszónok után fognak futkorászni, és lesni minden parancsát - pl. hitgyüli, denemcsak - egyszóval igenis ne szavazhasson mindenki, vagy érjen egy pontot a bunkóparaszté, míg egy értelmiségié mondjuk tízet vagy százat].
Álljon itt az eddig talált kettő darab örvendetes jelenség:
- Pócs Péter grafikusművész, plakátok szekció, de nemcsak
- pilótarádió.
Pócsra a Giacometti kiállítás megtekintése után találtam rá a Szépművészeti alagsorában lévő könyvesboltban egy album formájában, de sok plakátját meg lehet venni postcard kiadásban is, vagy megnézni a neten a fenti linken. Leginkább az "United colors of Hung(a)ry" sorozat jön be, de a többi is hansonlóan színvonalas. Enjoy!
A pilótára pedig egyik kollégám hívta fel a figyelmem, persze ő nem része a sokakat magába ölelő majomhalmaznak.