karikatúrák

Mivel én voltam az első magyar nyelvű médium (ehhhe), ahol a karikatúra-botrány első perctől napirenden van, írtam egy kis összefoglalót a történtekről. Zárójelben a saját megjegyzéseim:

• 2005. szeptember 30.: a Jyllands-Posten 12 Mohamed karikatúrát tesz közzé, a szerkesztő elmondása szerint a dán médiában észlelhető sorozatos öncenzúrára való reflektálásként. Az öncenzúrát az európai iszlám radikálisoktól való félelemből alkalmazták, több, az iszlámot kritizálókat ért erőszakos támadás nyomán /lásd pl. Theo van Gogh esetét/. (a karikatúrák nem túl viccesek, az európaiakban élő sztereotípiákat igyekeznek meglovagolni, több-kevesebb sikerrel. mivel az iszlám tiltja Mohamed ábrázolását, a nem offenzív karikatúrák is sértőnek számítanak, HA muzulmán rajzolja őket: a tiltás nem vonatkozik a nem-igazhitűekre).


• 2005. október eleje: A karikatúrák megjelenését kisebb utcai tüntetések követték Dániában, illetve 11 arab ország nagykövetsége a dán miniszterelnöknek írott levelében tiltakozott az incidens miatt. A tiltakozó országok között van az EU tagságra ácsingózó Törökország, illetve a "nyugatbarát" Egyiptom.
  Mindeközben egy fiatal muzulmán emigráns fedetlen keblü Szűz Máriát ábrázoló alkotása szinte viszhang nélkül marad / a kép: http://www.brusselsjournal.com/files/olv-bloteborsten.jpg illetve az erről tudósító cikk: http://www.brusselsjournal.com/node/287 /.
  A dán miniszterelnök visszautasítja a 11 muzulmán ország nagykövetével való találkozót arra hivatkozva, hogy Dániában szólásszabadság van, ezért ő nem szólhat bele abba, mi jelenik meg egyik vagy másik dán lapban, ellenben forduljanak bírósághoz, ha sértőnek érzik az újságban megjelenteket.


• 2005. november eleje: a francia zavargások miatt a dán médiában is elcsitultak a karikatúrák miatti visszhangok, diplomáciai szinten ellenben egyre inkább elmérgesednek a viszonyok Dánia és a muzulmán országok között. A Jyllands-Posten szerkesztőségét még mindig biztonságiak/rendőrök védik.
  A nyugati mainstream média nem tudósít az eseményről, az egyetlen kivétel a brit Daily Telegraph


• 2005. december 4.: a dán külügyminisztérium eltanácsolja az utazástól a Pakisztánba utazni szándékozókat miután a Jamaat-e-Islami nevü párt vérdíjat tűzött ki a karikatúrák szerzőinek fejére /50000 dán korona ~ 6725 euró/. A karikatúrák ellen való tiltakozást az 56 országot tömörítő Iszlám Konferencia vette át, további tiltakozó leveleket küldözgetvén a dán kormánynak. Mindezek ellenére a karikatúra ügyből nem lett bírósági ügy. (érdekes megfigyelni, hogy a rendelkezésükre álló békés eszközökkel még az elején sem akartak élni a tiltakozók, a gyilkosságra való felbújtástól az erőszakos nyomásgyakorlásig terjedt az arzenáljuk).


• 2005. december 7.: Louise Arbour az ENSZ Emberjogi megbízottja /United Nations High Commissioner for Human Rights/ aggodalmát fejezte ki a karikatúrák miatt és az ügy kivizsgálását helyezte kilátásba.


• 2005. december 8.: India Kasmír tartományában zavargások törnek ki a karikatúrák miatt. A Mekkában összegyűlt Iszlám Konferencia egyhanguan elítéli a karikatúrákat. Mindezek mellett elítélik az erőszakos cselekményeket, valamint a terrorizmust.
  /ezen a konferencián javasolta az iráni elnök Izrael Európába való telepítését, pontosabban Ausztria és Németország egyes tartományaiba/.


• 2005. december 12.: Az Európa Tanács elítéli Dániát, amiért nem kért bocsánatot a karikatúrák miatt. A dán kormány a szólásszabadságra hivatkozik. Egyiptom nagyimámja (gyakorlatilag Egyiptom vallási vezetője), valamint a török miniszterelnök szintén elítéli Dániát. Mindeközben moderált dániai muzulmánok a sorozatos bocsánatkérésre való felszólítások abbahagyását kérik, és egy muzulmán ünnep megtartását javasolják, ahol az iszlám moderált változatát mutatnák be.


• 2005. december 28.: Franco Frattini, az Európa Tanács alelnöke elítéli a karikatúrákat: szerinte ez csak radikalizálódáshoz vezet (ez a megnyilvánulás tipikus esete stockholm-szindrómának). Frattini többek között azt is állítja, hogy katolikus lévén ugyanúgy sértőnek érezné ha valaki egy keresztény szent szimbólumot rajzolna bombával. (üres duma. emlékeztetőül: ő azután került az európa tanácsba, miután Rocco Buttiglionet leszavazták az abortuszellenes valamint homoszexualitást elítélő nyilatkozata miatt). Az ENSZ magyarázatot kér a dán miniszterelnöktől karikatúra-ügyben.


• 2005. december 31.: az ISECO (Iszlám Oktatási, Tudományos és Kultúrális Szervezet) Dánia bojkottjára szólít fel. Mindeközben egy svéd farmergyártó keresztényellenes nadrágott hozott forgalomba, valamint a következő, hinduellenes darab várható megjelenését jelentette be. / http://abcnews.go.com/International/wireStory?id=1456488 / (érdekes módon ez ellen senki sem tiltakozott, vagy kezdett utcai zavargásokat, sőt érdemes felfigyelni a gyártó egyik kijelentésére: "senki sem akarja a zsidókat vagy a muzulmánokat provokálni, de a keresztények provokálása teljesen rendben van". hümm).


• 2006. január 8.: egy dán bíróság kimondja: a karikatúrák publikálása nem ütközik törvénybe. A keresetet beadó muzulmán szervezetek az Európai Emberjogi Bizottság elé akarják vinni az ügyet. Közben dániai imámok muzulmán országokba látogatnak, hogy "megismertessék" a karikatúra-ügyet. (hogy miért van idézőjel, lásd lennebb). A találkozó után az egyiptomi sajtó arról értekezik, hogy Dániában iszlámellenes kampányt folytat a sajtó, a Korán cenzúrázott példányát tervezik megjelentetni, rövidesen egy iszlámot lejárató film fog megjelenni, valamint hogy 120 karikatúrárol van szó, nem 12-ről (mind nyilvánvaló hazugságok). A dán külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során megegyezik Amr Moussával, az Arab Liga főtitkárával, hogy a politikusok nem szólhatnak bele abba, hogy mi jelenik meg a sajtóban, ellenben kölcsönös tisztelet szükséges az egyes vallások hívei között.


• 2006. január 11.: a dán miniszterelnök megdöbbenését fejezi ki, hogy a dán állampolgárságu imámok hazugásgokkal teli lejáratókampányt folytatnak az ország ellen. A karikatúrákat átveszi a keresztény beállítottságú norvég Magazinet lap, a szólásszabadságra hivatkozva. A lap szerkesztője megemlíti az 1993-as gyilkossági kísérletet Willam Nygaard, Rushdie Sátáni verseinek kiadója ellen. A szintén norvég Dagbladet lap a webszájtján teszi közzé a karikatúrákat. Egy norvég újságíró arról panaszkodik, hogy az utóbbi években egyre fenygetőbbé válltak a muzulmánoktól kapott olvasói levelek, ezért Norvégiábn is erős öncenzúra van érvényben a muzulmán témákkal kapcsolatban.


• 2006. január 14.: A Magazinet eltávolítja a karikatúrákat webszájtjától, miután nagyszámú fenyegető levelet kapott magukat muzulmánnak vallóktól. A '60-`70-es években Jézus-karikatúráiról elhíresült Finn Graff karikaturista azt nyilatkozza a Magazinetnek, hogy nem mer /és nem is akar/ Mohamedről szóló karikatúrákat készíteni. Kiderül, hogy a muzulmán országokban "turnézó" dán imámok 15 karikatúrát mutatnak be. A 3 hamisított erősen sértő: http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger40.jpg http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger38.jpg http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger39.jpg . Akhmad Akkari, a muzulmán imámok szóvivője azzal magyarázza a plusz 3 karikatúrát, hogy a dánok ellenségességét hivatottak hangsúlyozni (milyen ismerős ez a logika!).


• 2006. január 19.: moderált dán muzulmánok élesen elítélik a "turnézó" imámokat és elhatárolódnak tőlük. Az Iszlám Világszövetség elítéli Norvégiát a karikatúrák megjelenése miatt. A norvég kultúrális és vallásügyi miniszter nem hajlandó elítélni vagy lépéseket tenni a karikatúrák ellen.


• 2006. január 22.: a dán imámok békét ajánlanak, cserébe azt kérik, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat, valamint egy nyilatkozatot a Jyllands-Posten-től, hogy a karikatúrák megjelentetése nem a muzulmánok megsértését szolgálták (túl késő, az indulatok már elszabadultak). Mindeközben a muzulmán világ dánia bojkottjára szólít fel.


(innen besűrűsödnek az események, csak a fontosabbakat említem)



• 2006. január 27.: a baloldali Norvég kormány elnézést kér a karikatúrák megjelentetése miatt, valamint hasonló viselkedésre utasítják a nagykövetségeiket is. Jon Lilletun, a kereszténydemokrata párt szóvivője figyelmeztet, hogy nem a miniszterek dolga a karikatúrákról véleményt alkotni.


• 2006. január 29.: egy Szaúd-Arábia polgárainak címzett nyílt levélben a Jyllands-Posten kihangsúlyozza: nem az iszlám, vagy a hívők megsértése volt a célja a karikatúrák közzétételével.


• 2006. január 30.: palesztin fegyveresek megtámadják az EU gázai irodáit. Az Iszlám Dsihád szervezet 48 órát ad a skandinávoknak Gáza elhagyására. Hasonló felhívást tettek közzé az Al-Aksa Mártírjai is a dánok és a svédek számára (pedig a Svédek ártatlanok az ügyben). Dánia terrorfenyegetéseket kap. A Jyllands-Posten websiteja többször is leáll hackertámadások következtében. Több közelkeleti kormány a dán nagykövetségeken tiltakozik a karikatúrák miatt. Szaúd-Arábia konzultációra visszahívja, Líbia bezárja a dániai nagykövetségét. A dán termékek bojkottjára való felhívás több arab országban kormányszinten is megjelenik. Sem José Manuel Barroso, az europai bizottság elnöke, sem Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, soros EU elnök nem szólal eddig meg karikatúra-ügy kapcsán. Az Ausztrál SBS karikatúra-ügyről való tudósításában megemlíti a hamisított malacorros képet is. Konzervatív amerikaiak "vásárolj Dán terméket" akcióba kezdtek, a Dániát támogatandó. Az osztrák és a francia külügyminiszterek szolidaritásukat fejezték ki Dániával szemben.


• 2006. január 31.: a Jyllands-Posten szerkesztője elnézést kér azért, hogy a karikatúrák megsértették a muzulmánokat. Azonban kiemeli, hogy nem a karikatúrák megjlentetése miatt kér bocsánatot. Egy Katar-i (vagy Quatar-i?) konferencián Bill Clinton amerikai ex-elnök elítéli a karikatúrák megjelentetését. Palesztina-szerte dán és norvég zászlókat égetnek. Eközben három norvég lap jelenteti meg a karikatúrákat. Norvégiát is bojkottálni kezdik. Miután több mint 20 halálos fenyegetést kapott a karikatúrák kapcsán, a Magazinet újságírója rendőri védelmet kap. A norvég újságírószövetség védelmébe veszi a Magazinetet a kormánnyal szemben, akik élesen kritizálják a lapot. Az oslói palesztin nagykövet azt nyilatkozza, hogy a karikatúrák kiadásával egyesek civilizációk közötti harcot szeretnének kirobbantani (mintha az már folyamatban lenne, nem?). Henrik F?rev?g médiakommentátor a palesztin hatóságnak folyósított norvég segély megvonását követeli.


• 2006. február 1.: Az európai napilapok cikkeznek a dán karikatúra-ügyről, valamint a karikatúrákat is sokan lehozzák /kivétel a britek/, ellenben kevesen említik meg, hogy az imámok körutazása után kezdett igazából elmérgesedni a helyzet. A brit alsóház elutasítja a munkáspárt törvényjavaslatát a vallások kigúnyolásának tiltásáról.


• 2006. február 2.: kirúgják a France Soir szerksztőjét a karikatúrák publikálása miatt /az újság a francia-egyiptomi állampolgárságú Raymond Lakah tulajdonában van/. A Riporterek Határok nélkül vezetője azt nyilatkozza, hogy a Jyllands-Posten példát mutatott a szólásszabadságból és demokráciából. Hasonló véleményen vannak a német és norvég szervezetek vezetői is. A Tunéziában tartott összejövetelük során 17 arab ország képviselője felszólítja a dán kormányt, hogy büntesse meg a karikatúrákat készítőket (mintha tényleg nem értenék, hogy ez nem úgy megy mint náluk odahaza). A dán imámok és radikális muzulmánok továbbra is dánia ellen hergelik az arab országokat.


• 2006. február 3.: A '91 óta Norvégiában menekültként élő Mullah Krekar azt nyilatkozza, hogy a karikatúrák publikálása hadüzenettel egyenértékű (van képe ehhez, ugye). A Hezbollah Dánia és Norvégia elleni támadásokat helyez kilátásba. Nazem al-Masbah Kuvaiti főimám a karikatúrák rajzolóinak meggyilkolására szólít fel. Hasonlóképpen megfenyegetett minden országot, ahol a karikatúrák megjelentek (indirekt Magyarországot is). A jordániai al-Shihan lap publikálja a karikatúrákat, megjegyezvén hogy a lap /J-P/ elnézést kért a muzulmánoktól. A jordán kormány az "akciót" elítélte, a lap tulajdonosa még aznap kirúgta a lap szerkesztőjét. Az egyiptomi elnök a terrorzimus erősödésére figyelmeztetett ha a lapok átveszik a rajzokat. Sarkozy francia belügyminiszter kiállt a rajzokat publikáló lapok mellett.


• 2006. február 4.: a brit kormány elítéli a karikatúrák megjelentetését (brit lapok nem is hozták le). a francia és német kormányok nem hajlandóak engedni az arab országok nyomásának, és nem ítélik el. Moderált muzulmánok egyre növekvő csoportja határolódik el az erőszakos megnyilvánulásoktól dániában. A Dán Néppárt a "turnézó" imámok kiutasítását szeretné elérni. A javaslatot a dán miniszterelnök pártja, a Liberális Párt, is támogatja. Az iraki Ali Sistani is elítéli mind az erőszakos fellépéseket, mind a karikatúrák megjelentetését. Megtámadják a Jakarta-i dán nagykövetséget. Hackerek több mint 200 dán websiteot támadnak meg. A dán miniszterelnök magához hívatja az arab követeket a dán kormány álláspontját megmagyarázandó.
  A karikatúra-ügy elére a mainstream média ingerküszöbét. A francia Carrefour szupermarket-áruházlánc arab országokbeli üzletei eltávolítják a polcaikról a dán termékeket, helyettük egy muzulmánokkal szolidarizáló üzenetet raknak ki (már megint a francák és az ő határtalan egoizmusuk): http://xodis2.lvb.net/bj/pic/carrefour-boycott.jpg . Egyes hírek szerint Brüsszelben is hasonló táblát látni. Habár a kormány nemtetszését fejezi ki, Lengyelországban is megjelennek a karikatúrák. Letartóztatják a jordániai Jihad Momani-t, aki az arab világban egyedüliként megjelentette a karikatúrákat /valamint bezúzzák az újság aznapi számát/. Egyes feltételezések szerint az újságírót a radikálisok bosszúja elől "menekítik" a börtönbe (én ezt nem hiszem el).


• 2006. február 5.: londoni muzulmán radikálisok tüntetnek a dán angykövetség előtt. Az erőszakos cselekményekre való felhívások és a londoni robbantásokra való utalások ellenére senkit sem tartóztatnak le, két, karikatúrával megjelnő ellentüntetőn kívül. Tayyip Erdogan, török miniszterelnök a szólásszabadság korlátozásának szükségességét hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban (és ezeket akarjuk bevenni az EUba?!). Az iráni elnök a gazdasági kapcsolatok megszakítását szorgalmazta minden olyan országgal, ahol megjelentek a karikatúrák.


• 2006. február 9.: egy egyiptomi blogger jelentése szerint tavaly október 17.-én az egyik egyiptomi újság megjelentette a dán karikatúrákat: íme (Öt hónapja, Ramadán idején. senki sem gyújtogatott, vagy tiltakozott ellene).


• 2006. február 10.: A "buy Danish" [vásárolj dán terméket] kampány egyre népszerűbb, már 85000 oldalon van fenn a logó. A kampány az arab országokbeli bojkott ellenreakciojaként jött létre. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter elítéli a francia illetőségű Carrefour áruházláncot a dán termékek önkéntes bojkottja miatt. Norvég imámokról is kiderül: dán kollégáikhoz hasonlóan közel-keleten kampányt folytatnak Norvégia ellen. Norvégiai radikális iszlám szervezetek beperelik a Magazinet főszerkesztőjét istenkáromlás címén. A dán kormány befagyasztja a tárgyalásokat a dániai imámokkal, amiket a muzulmán kisebbség integrációjáról folytattak arra hivatkozva, hogy az arab országokbeli turnéjuk során kiderült eszükben sincs integrálódni a dán társadalomba. A bevándorlásellenes Dán Néppárt és a jobboldali norvégiai Haladás Párt népszerűsége egyre nagyobb a karikatúrák melletti kiállásuk következtében. Egyre több fenyegetés és támadás éri a dán, norvég es egyéb európai államok kirendeltségeit, odautazó állampolgárait. Amíg USA kiáll Dánia mellett, és elítéli a Szíria és Irán nyugatellenes uszításait, Putin a dán kormány bocsánatkérését sürgeti. Megszólal Chirac francia elnök is, aki provokációnak nevezi a karikatúrák újranyomtatását.


• 2006. február 13.: A dán kormány az egyre népesebb moderált muzulmánok tömörülésével kezd el tárgyalásokat a karikatúra-ügy megoldásának kapcsán, és továbbra sem hajlandó fogadni a radikális imámokat. Az arab országok bojkottja miatt 200 dániai állás szünt meg és további leépítések várhatóak. A norovég Magazinet főszerkesztője nyilvánosan elnézést kér a karikatúrák miatt, amennyiben az a muzulmánokat sértette, de továbbra is fenntartja, hogy publikálásukkal a szólásszabadsághoz való jogát gyakorolta. A svéd kormány kérésére leállítják az SD-Kuriren websiteját, ahol a karikatúrákat közzétették és pár szélsőséges akciójának minősítik az esetet. Hamid Ali, egy Nyugat-Yorshire-i imám kijelnti, hogy a 2005-ös londoni robbantások "jó cselekedetek" voltak (ez a "hála", hogy Angliában sehol sem jelentek meg a karikatúrák, sőt a kormány is elítélte őket).


• 2006. február 13.: Antwerpenben muzulmán "fiatalok" zavargásokat folytatnak, a rendőrök másnap több lapnak is beszámolnak, hogy feljebbvalóik utasítására nem léphettek közbe miközben a randalírozók törtek-zúztak a belvárosban. Több autót is felgyújtottak és riportereket vertek meg. 200 muzulmán imám csendes tüntetést szervez Brüsszelben. Követeléseik egyike, hogy az európai államok fogadják el az iszlám vallási tabukat (fölöttébb vicces, hogy ezeket a törekvéseket pont azok a Ny-európai baloldali pártok támogatják, aki oly hevesen küzdöttek a kereszténységnek EU alkotmányba való foglalása ellen). Követelik továbbá, hogy vezessék be az istenkáromlás büntethetőségét. Javier Solana EU külügyi biztos Szaúd-Arábiában tett látogatása során megígéri, hogy az EU támogatni fogja az ENSZ emberjogi dokumentumainak kiterjesztését a vallások és prófétáik szentségének védelmében (érdekes módon a keresztény vallások esetében ez senkinek sem jutott eszébe az EU bürokraták közül). Mindeközben José Manuel Baroso kiáll a karikatúrák publikálása mellett: http://news.scotsman.com/latest.cfm?id=232562006 . A francia Le Monde élesen kritizálja az EU /és Solana/ tehetetlenségét az egyes tagországai külképviseleteit ért támadások során. Kitér Chriacra is, aki csak a karikatúrák megjelentetését itélte el, de nem a teheráni francia követség elleni támadást. Egy másik cikkben kitérnek arra, hogy Dánia és Norvégia kivételével az EU országok nem tiltakoznak a követségeiket ért támadások ellen, pedig ez a nemzetközi jogba ütközik.
  http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-740760,0.html http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-740770,0.html . Ahmad Akkari, a dán radikális imámok képviselője kijelenti, hogy vállalják a konfliktus következményeinek harmadát, amennyiben a dán kormány hajlandó felelősséget vállalni a fennmaradó kétharmadért (csaknem alkudozni akarnak?). A dán kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni velük, és folytatja a tárgyalásait az újonnan alakult moderált iszlám csoporttal.


• 2006. február 16.: a dán kormánypártok felháborodnak a Javier Solana által aláírt dokumentumon, ami a szólásszabadság korlátozása mellett érvel /We understand the deep hurt and widespread indignation felt in the Muslim world. The freedom of the press, which entails responsibility and discretion, should respect the beliefs and tenets of all religions/. A másik két aláíró Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint Ekmeleddin Ihsanoglu, az Iszlám Konferencia főtitkára. Továbbá az eddig masszívan Törökország EU-tagsága mellett kiálló dán kormánypártok ellenkező álláspontra helyezkedtek a török kormány reakciója nyomán. Javier Solana folytatja közel-keleti "bocsánatkérő" turnéját. Brüsszelben Hans-Gert Poettering, a német szocáldemokraták képviselője, kijelenti, hogy a muzulmán tiltakozások nem spontánok, hanem a /kisebb-nagyobb mértékben diktatórikus/ kormányok szervezték meg őket. A dán szocialista Poul Nyrup Rasmussen ellenben azt nyilatkozta, hogy a karikatúrák közlése az iszlám tiszteletének és ismeretének hiányát jelzi (nemhiába kezdik egyre többen az EU-t Eurábiának nevezni, ugyanis a Ny-i baloldali pártok nagy része hasonló véleményen van már évek óta). Hasonló kijelentést tett Daniel Cohn-Bendit az európai zöldek vezetője, Hans Winkler osztrák képviselő, az EU ügyek államtitkára. Winkler kijelentette, hogy Törökországnak fontos szerepe lesz az iszlámmal való pozitív hangvéetelü tárgyalások elkezdésében (micsoda gyors pálfordulás, nemrégen Ausztria szinte egyedüliként ellenezte a török EU-tagságot).


• 2006. február 18.: Roberto Calderoli olasz reformügyi miniszter beadja lemondását, miután Silvio Berlusconi kormányfő felkérte erre. A lemondatásra azután került sor, hogy Calderoli többször is megjelent a nyilvánosság előtt egy karikatúrát ábrázoló pólóban (pontosabban bemutatta az inge alatt viseltet). Líbiában csőcselék támadott az olasz konzulátus épületlére, 11-en meghaltak amikor a rendőrség feloszlatás címén a tömegbe lövetett. A líbiai belügyminisztert menesztették, majd letartóztatták. Az olasz televízió egy Modenában, 2000-ben tartott radikális iszlám találkozón készült felvételt mutat be, amin az egyik jelenlévő, Mohammed al-Fizazi, kijelenti, hogy a hitetlenek ősellenségek és addig kell ellenük küzdeni, amíg nem térnek át igazhitre /Fizazit a tavaly 30 évre itélték, mint a 2003-as casablancai mészárlás ideológiai szervezőjét/. A találkozón a "turnézó" dán imámok egyike is résztvett.


• 2006. február 19.: a Dán-Svéd illetőségü Arla cég, melynek fő tevékenységi területe közel-kelet, és aki előzőleg Izraelt is bojkottálta az arab partnerei kifejezett kérésére (egyes hírek szerint ez bevett szokás a közel-keleten, hogy szerződésben kötelezik a cégeket, hogy Izraellel nem állhatnak gazdasági kapcsolatban), az egyik legnagyobb elszenvedője az arab országok dánellenes bojkottjának (ennyit ér az iszlám szélsőségesekkel kötött "paktum"). A Politiken c. koppenhágai napilap egyiptomi kormánydokumentumokat tesz közzé, amikből világosan kitűnik a kormány felbujtó szerepe a dánellenes zavargásokban. Tovább folytatódnak a nyugatellenes zavargások az arab világban: már keresztény templomokat is támadnak a diplomáciai képviseletek mellett /pl. nigériában 11 keresztény templomot gyújtanak fel, és keresztény vallásuakat bántalmaznak, kereszteket égetnek/ (érdemes megjegyezni, hogy az iszlám Jézust prófétaként ismeri el, azonban az arab-muzulmán világban senki sem siet elítélni ezeket az akcókat, pedig ezek az iszlám szerint súlyos bűnnek számítanak). A norvég Korsets Seier lap szerint a muzulmánok fokozatos térnyerése tapasztalható a médiában, ahol a gazdasági érdekeltségeik segítségével erős cenzúrát működtetnek a muzulmánokkal kapcsolatos híradásokban. Példának említik Norvégiát, ahol folyamatosan eltorzítják híreket. Hasonló helyzet észlelhető a norvég oktatásban is, példának az oslói egyetemet hozzék fel, ahol nincsenek iszlámot kritikusan szemlélő előadások, ellentétben a keresztény vallást kritikus szemmel néző előadásokkal. A nyugati egyetemeken az iszlámot egyértelműen pozitív formában jelenítik meg, kritikának helye nincs.


• 2006. február 21.: nigériai keresztény ellentüntetés során mecseteket gyújtanak fel és muzulmánokat vernek meg a feldühödt tüntetők. A karikatúra-ügy eddigi mérlege: 13 lapot tiltottak be, legalább 12 újságíró került bíróság elé, ebből 7 börtönbüntetést kapott. http://timblair.net/ee/index.php/weblog/genuine_100_media_repression/. A bebörtönzött újságírók jogaiért nemigen emelik fel a máskor oly hangos emberjogi szervezetek, mintha csak a demokráciákban elkövetett jogsértések érdekelnék (vajon melyik hazai párt gyakorlatára rímel ez a "szokás"?). A Finn kormány is bezáratott egy websiteot miután közétették a karikatúrákat, valamint sietve bocsánatot kértek a muzulmán világtól.

forrás: többek között http://www.brusselsjournal.com/node/382 valamint a belinkelt cikkek, és a híradók.