Enyhén fáj a fejem és hényingerem van, azt hiszem újrakezdődött az a már egyszer elmúlt fura, egyesek szerint anorexív feeling [affene essenh bele, itt kínlódtam 5 percet azzal, hogy a billentyűkre felírjam a magyar betűket és tessék két perc alatt már lekopott egy részük - naná hogy az ember fia csakazértsem haszál magyar billentyűzetet... sőt a magyar kiosztásban is az angol y-z változatot használja]
A fikázzunk rovatunk következő része a szinkronizált filmekről fog szólni, ugyanis komoly performance feliratos videókazettát kölcsönözni (arról nem is beszélve, hogy multiplexekben is ritka, mint a fehér holló az ilyen film... node aki oda jár, meg is érdemli hogy hülye maradjon). Szóval kedves (elv- és nem elv-)társak ott fenn. A lófaszt fog a magyar lakosság idegen nyelveket tudni, ha mindenhonnan magyarul beszélő filmekkel butítjátok, még véletlenül sem fog rájuk ragadni semmi és akkor lehet siránkozni, hogy a nyelvek így meg úgy... fel kellene már fogni végre, hogy a plebs nem fog nyelvet tanulni, ha nincs rákényszerítve, de ragadhat rá valami, ha nem magyarul süvöltözik a Terminátor a tvből. Az hogy az iskolában tanulnak, az 2/3nak tizenéves korában talán még sejtet valamit ha meglát egy idegen nyelvű feliratot vagy beszédet, de azután semmit sem... És itt nem is annyira az oktatás a hibás, hanem az elcseszett rendszer. Úgy ahogy, mostanra már a háziasszonyok nagy része perfekt spanyol lenne, ha nem szinkronizálták volna a szappanoperákat és az amerikaigagyit faló mozibajárók értegetnék az angolt, ha nem is beszélik, a fővárosba utazó külföldi örmtáncot járhat, ha a Deák téren 1-2 óra után már talál egy embert, aki megérti, hogy mit akar és elmutogatja (ha beszélni nem is tud) a helyes irányt.
Ehelyett az elcseszett rigó utcával és degeszre tömött nyelviskolák zsebével gazdagodhat a nyelvet tanulni vágyó. Legalább nem az én adómból teszi.