Európa, te drága

Nemrég írtam a tervezett európai keresőről, a quaeroról*. Nem telt el pár hónap, egy újabb francia euróbürokrata (értsd: aktatologató buzgómócsing) lépett színre a saját elmebeteg ötletével: adóztassák meg az smseket és az emaileket. Ebből nagyösszegű bevételeket remélnek, amiből majd hasonló marhaságokat kitaláló bürokratákat fognak pénzelni, és a maradékot elszórják az ezek megvalósítására. Az úriembert (hehe) Alain Lamassoure-nak hívják (jól jegyezzétek meg, hogyha látjátok, jól másszatok a képébe), és rögtön fel is állított egy bizottságot az ötelet kivitelezhetőségének és kivitelezési módjának vizsgálatára (remélem az is legalább annyira maradandót alkot, mint a jólláthatósági mellényt elnevező bizottság).
Nos hadd szóljak egypár szót erről a javaslatról is: elsősorban az európai bürokráciáról fest feszített tablót. Igen, ennyire el vannak szakadva a realitástól, ennyire fogalmuk sincs mi is az a való világ, mi folyik európában, főként az európai informatikai szektorban. Most inkább nem szólok az smsekről, amik mégiscsak a szolgáltatókon keresztül kerülnek kiküldésre, azaz meg lehet "fogni" a forgalmat. Az már senkit se zavarjon, hogy azért már egyszer adózik a szolgáltató, országtól függően az sms árából. Az emailek kicsit másak. Azok "ingyen" vannak. Részben. Ha közvetve is, de azért is fizetnek mind a magánszemélyek (intenet-előfizetés, esetleg tárhely, fizetős szolgáltatás), és a cégek is (net, infrastruktúra, tárhely, stb.). Nos kíváncsi vagyok, hogy ezen felül hogyan is képzelik az email forgalom megadóztatását? Az eredeti javaslat darabszám alapján való fizetésről szól, tehát valahogy számlálni kell őket. Ki fogja ezt nyilvántartani? Az free email szolgáltatók? Helyükben azonnal áttenném az email szervereket egy tajvani szerverre, aztán szevasz. És mi van azokkal, akik nem a nagyok európai felületéről lépnek be, hanem az amerikairól (pl. yahoo.uk helyett yahoo.com)? Vagy nem lokalizáltat használnak, mint pl. a gmail? És ki fogja fizteni: a szolgáltató vagy a felhasználó (új rubrika az adóbevallásban: 200x-ben küldött emailek száma)? És mi van a cégekkel, amiknek az email forgalma nagyobbrészt cégen belül történik? Vagy több országban is képviselve vannak, amik vegyesen eu-s és nem eu tagállamok? És mi van a spammel? Vagy... Ezer kérdést lehetne még feltenni, de teljesen fölösleges. Elképzelem, amint a fennevezett bürokrata többhónapos unatkozás után elkezd "dolgozni", és eszébe ötlik, hogy új adót kellene bevezetni. Összehív egy kis bizottságot, hogy akkor most mit is lehetne még megadóztatni. És a sok idétlen javaslat (elfogyasztott levegő, gyalog megtett távolság) során előkerül az email és az sms. Heuréka! kiáltanak fel, majd gyorsan világgá is kürtölik ime, megvan: még több bevétel, még több láblógatás, még több bürokrata. Juhéé! És az fel sem merül bennük, hogy ez az hozzáállás az egyik nagy kerékkötője az európai it iparnak: túlszabalyzás, túladóztatás, csigalassú ügyuintézés, mindezek támogatások helyett. És csodálkoznak, mint a birkák, hogy európa elmarad az usa vagy távol-kelet mellett. Csak így tovább, hátha ezt a szektort is sikerül elüldözni, aztán lehet tobzódni az eu által fizetett, soha el nem készülő gigaprojektekben. Ha lesz, aki megcsinálja, ugye.

Tudom, hogy nem sokat ér felszólalni ellene, mert az emberek szava nem hallatszik el brüsszelig. Ideje tenni ez ellen valamit, ideje lenne már elkergetni őket: keressenek más birkákat maguknak.
___________________
Ha valaki nem emlékezne: Chirac francia elnök kitalálta, hogy szükség van egy európai internetes keresőre, amire azonnyomban elkülönítettek egy hatalmas összeget, valamint felkértek pár céget és kutatóintézetet, hogy fejlesszenek ki egyet. /quaero my ass/

bkv, te draga

Es az is megvan mindenkinek, mikor felszallsz egy felig tele buszra es megis tolongsz mert az az egy hajlektalan a busz hatso feleben olyan penetrans szagot araszt (a nyitott ablakok ellenere), hogy meg a tomegben is csak befogott orral lehet elviselni?

sose halunk meg rovat

Az megvan mikor esőben szorongsz a buszmegálló fedett várójában, és egyszercsak megjelenik a Bunkó Dohányos, beáll a tömegbe és rágyújt?

(az ilyennek alanyi jogon kellene adni a tüdőrákot)

Tegnap egy uj bort fedeztunk fel. Felfedeztuk, mert ez nem "kiprobalas" volt, hanem megtalalas. Ude, konnyed, de azert kerakteres, gyumolcsos (meggy!) iz, otletes cimke. "Nagygombos" nevre hallgat es nyolcszaz koruli aron kaphato a Bortarsasag uzleteiben.

google

I don't trust Google, and I trust them less every month, but I still like them, and respect them, and I hope that they face they present is as inaccurate as the face Microsoft used to present.
Igazábol nem értem ezt a folytonos siránkozást ami a google (és mások) körül megy: kezdődött azzal ugye, hogy terjeszkedni kezdtek, és valahogy minden, amihez hozzáértek arannyá vált, de legalábbis csillogni kezdett. Aztán jöttek a google seeks world domination összeesküvéselméletek, amik a dark fiber felvásárlásoktól kezdve az ilyen-olyan toolbarok és utilityk kiadásáig mindenben a következő lépést látták, és sötét jövő microsoftja viziókkal traktálták az amúgy is paranojába hajló olvasóközönségüket, és igazából nem is tudni, hogyan lett ilyen rövidesen az ünnepelt hősből főgonosz. Azt hiszem az egyik nagy ugrás a kínai cenzúra volt, amikor a kormány nyomására cenzúrázták a találati oldalakat.
Ekkor a lassan kialakuló gogole-ellenes közösség egy emberként ugrott fel a cenzúra az ördögől való felkiáltással, miközben mintha elfelejtenének pár dolgot: .1. a cenzúra a kínai googlet érintette, tehát azt megkerülve, a .com-on ugyanúgy meg lehetett találni a szűrt oldalakat. .2. az előzményeket tekintve két választásuk volt: szűrik az oldalakat, vagy őket szűrik a Nagy Kínai Tűzfallal, ami egyet jelentett volna kínai jelenlétük megszünésével. .3. nemcsak ők, de mindenki: pl. a microsoft és a yahoo is ugyanúgy szűrt, és ugyanúgy meghajoltak a kormány nyomására. .4. a találati oldalak szűrése nem újkeletü dolog, itt van egy összehasonlítás a francia és német, valamint az amerikai google találatok között (kommenteket is érdemes elolvasni). Láthatjuk, hogy az előbbi kettő cenzúrázott, olyan törvények alapján, amik alapvető módon korlátozzák a szólásszabadságot. És most ne menjünk bele, hogy egy demokratikus közélettel rendelkező ország választott kormánya mennyivel legitimebb, mint a forradalmi kínai kormány. Előbbi ugyan választott, de lásssuk be, eléggé korlátozott a lehetőségek halmaza: 2-3 nagy párt jelöltjei adják, az elnököt/kancellárt és a kormányt, új játékosnak esélye sincs bekerülni: nincs annyi pénz a világon, ami a bebetonozott viszonyokat felborítaná egy új, külső szereplő javára (pénz nélkül pedig...). Másrészt ott van a "választott" kínai kormány, aminek a belső hierarchiája és dinamikája erősen hasonlít egy demokratikus pártéra, csupán a külső konkurrencia hiányzik (ami igazából nem is, tekintve a kis pártlétszámú demokratikus országok esetét). .5. és végül ne feledkezzünk meg a dmca, terrorellenes és hasonló törvényekről, amiknek elsősorban a "demokráciabajnok" usa a fő úttörője, de európa is nagyon igyekszik, és amik szintén elemi emberi jogokat korlátoznak. Most akor egy végső soron profitorientált cégnek kellene utat mutatnia az emberi jogok sötétjében?

Utálom a hülye forradalmárokat.

akár a nap mondása is lehetne

In my experiece, any attempt to make any system idiot proof will only challenge God to make a better idiot.

szc1entológia

Szent szar

top ten strangest home gadgets
A levegőtusolót és az intelligens sütőt elfogadnám.

dehydration, disorientation... claustrophobia... panic attacks, paranoia, hallucinations, visual and aural deterioration...

Igazi thriller, amilyet rég nem láttam, ha egyáltalán. Finoman megkomponált borzongások, megfelelően hullámzó hangulat: néha belassul, minden elcsendesedik, csak azért, hogy amikor még nem is várjuk újra felpörögjön és egy sokkal nagyobb fokozatra kapcsolva elinduljon a borzongás.
Mindenki, aki járt már valaha barlangban, és netán meg is tapasztalta milyen a sötétség és a csend odalent, az még jobban fogja élvezni a filmet. A tökéletes csend és tökéletes sötétség már önmagában is horrorisztikus, ha csak hárman vagytok: a csend, a sötét és te. Ezt csak bonyolítani tudják a kapkodó, hisztis, egymás ellen acsarkodó és egymást babusgató barátnők és vetélytársnők riadt, elveszett és kétségbeesett csapata, akiknek nemcsak a sötétséggel és a csenddel kell szembenézniük, hanem a múltjukkal és az ismerősnek hitt ismeretlen barlang mélyével is. Tiszta pszihoanalízis.
Az ügyesen megkomponált ritmus mellett a fényképezés is a film erősségének mondható, hiszen a műfajban oly szokatlan módon jól megkomponált és rendesen megvilágított jelenetek sorjáznak, a szívemnek oly kedves színszűrőkkel megbolondítva, ezzel is megadva az alaphangulatot egy-egy jelenethez. Végre nem a fekete háttérből néha elővillanó fények és néha felhangzó sikolyokon kell rettegni, és nem a szemünk meresztgetésével vagyunk elfoglalva ahelyett hogy reszketnénk a fotel mélyén. Ebből a szempontból biztosan műfajteremtő alkotás, sikeres case study, biztos vagyok benne, hogy rövedesen több mainstream thriller is élni fog a módszerrel, és végre levehetem a kezem a tv fényerősségszabályzójáról, ha egy kis borzongattatásra támad kedvem. És higgyétek el nekem, hogy nem is a premier plánban mutatott nyílt törés a legdurvább jelenet, az csak finom felvezető (nem, nem lesz benne agymütét). Ha végignézzük a szereplőket, akkor könnyen az előitéletünknek esünk áldozatul: hat csinos nő, akik többé-kevésbé barátnők is, barlangászni indul, egyikük nemrégiben elszenvedett súlyos traumáját a feledés eszközével gyógyítandó. És ennél a pontnál mondaná mindenki (najó nem éppen mindenki), hogy A-HHA, kösz ennyi elég is volt, persze, hogy jó film; na ne röhögtess, ismersz, nem? Pedig... pedig nem ettől jó. Ez nem az a film, és nem az a műfaj, amit ennyi elvinne. Inkább az éles kontraszt miatt érdekesek a szereplők, a film elején látott csinos és sugárzó nők rövid idő alatt nemcsak a sminkjüket vesztik el, de a sugárzásuk is eltűnik, a sokadik réteg vér, könny és sár alatt. Szóval a Sarah felvidítására, vagy visszatérését ünneplő barlangászás jól indul: kedvező idő, jó hangulat, és meghitt, baráti légkör, nem utolsósorban az előző este elfogyasztott sörök hatására. A kirándulás is inkább egy rutin csuklógyakorlat, hétköznapi kiruccanás, baráti séta, és nem extrém sport: egy közismert, rövid és teljesen feltárt barlang bejárására indulnak, amit egyesek rosszalnak is, hiszen ez nem az ő elemük, ők a vadhoz, extrémhez szoktak hozzá. A vicceskedő, feldobott hangulat egyre inkább tovalibben, ahogy mélyebbre és mélyebbre ereszkednek, és ez a színhasználaton is meglátszik: a hidegkéket narancssárga, sárga, majd világosbarna váltja, és néha a zöld is megjelenik egy-egy jelenet erejéig. Természetesen a kevésbé gyakorlottakon előjönnek az ilyen helyeken megszokott tünetek, a profibbakon meg a szeleburdiság fog ki: így vagy úgy, de mindannyian az ismerős barlang fogjai lesznek, amiről rövidesen kiderül, hogy nem is annyira ismerős, hiszen... ez nem AZ a barlang, hanem egy eddig feltáratlan, ismeretlen. Talán nem véletlenül az. És talán ekkor, vagy talán egy kicsit előbb elszabadul a belső és külső pokol, már senki sem tudja, hogy ki barát és ki ellenség, és főleg hogy hogyan fognak kijutni innen. A szűrők is elvadulnak, a képek már önmagukban is sokkolóak lesznek (becsszóra visítottam a film alatt), az események is felgyorsulank, de a készítők szerencsére nem nyúlnak a mára már elcsépelt blair witches kézikamerás rángatáshoz (ami egy egyfilmes poén, sajnos egyes rendezők még mindig ott vannak leragadva), hanem konzisztensek maradnak önmagukkal, az addig is használt módszerekkel. Végül szóljunk pár szót a címről is, amit sikerült szerencsétlenül magyarra átültetni: igaz ugyan, hogy a descent barlangot is jelent, de esést, leereszkedést, rajtaütést és leszármazást(!) is, amelyek a film végére megkérdőjelezik a leegyszerűsítő barlang fordítás jogosságát. Mert nemcsak egy barlang, nemcsak egy kirándulás, nemcsak egy thriller. Egy igazi must see.

A filmszakmában észlelhető pangást figyelembe véve, 2005 egyik legjobb filmje. 10/10.

[The Descent, UK, 2005]

snobbishness

Tegnap megsétáltattuk a macskát. Pórázon. Ez a 0.1-es séta-változat, mert csak a ház mögötti füves-fás részen voltunk, a Vérmezőre a kutyák miatt egyelőre nem merészkedtünk ki. Node ami késik...

süt a nap

Azt merte mondani az a ribanc, hogy ő jobb nő nőben, mint amennyire én jó vagyok pasiban.

(pedig mindenki tudja hogy nemis)

Nem tudom elhinni, hogy ez az egyetlen film ma a mozikban, amit érdemesnek tartok megnézni. Najó, nem az egyetlen, de benne van az első háromban. Mellesleg a másik kettőhöz sincs kedvem, érdektelen szarok. Hová lettek a rendezők?!

s tengert láték amint kitekinték

Tegnap megnéztük az árvizet, vagyis este sétáltunk egyet a dunaparton.
Kellemes séta volt, hogy a rakpart nem volt tele autóval, csupáncsak a hidakon volt kellemetlen a dugó miatti füst. Sajnos a bicikliutat is elárasztotta az Erzsébet híd alatt, ami igencsak nem szép tőle, már a tegnap délután is a villamossínen kellett jönnöm egy jó darabon. Remélem pár nap múlva újra járható lesz.
Szórakoztató volt a sok majom, aki fényképezőgéppel a kezében (néhányuk még álvánnyal is) fontoskodva mászkált fel-alá, sugallva, hogy ő most történelmet ír. Naigen. A legtöbb gépén tele volt, ami tekintve h este volt (így sötét) jó választás lehetett, amint jó választás lehetett a vaku is. A partot szárazság alatt is lehet fotózni, I don't get the idea, folks.
Mellesleg lehetett volna jó képeket készíteni: a Batthányi térről, ha a Parlament rendesen ki lenne világítva, nagyon killer képet lehetne róla készíteni este későn, mikor jó sötét az ég; valamint a budai rakpartról is (Bem azt hiszem; a Lanchíd és a Batthányi között), ami rendesen ki van világítva és a magas vízállás miatt szépen tükröződik a víz felszínén, csupáncsak állvány kell és nagylátószög (mondjuk egy 14-es). Mondtam is az aszonynak, hogy akkor lenne tökéletes, ha az épületek is vízben lennének, de szépen kivilágítva. Node ne legyünk maximalisták, szép volt így is.

Kiállítás ajánló

[Úgyis rég volt ilyen]
1. Pócs Péter plakátkiállítás a Budapest Galériában (Március 15. tér, Erzsébet híd pesti hídfőjénél), valamint
2. Révész Tamás: New York fotókiállítás a Kogartban (Andrássy út 112)

Chuck Norris ismerősnek jelölt a wiw-en. Még nem jöttem rá, hogy honnan ismerhet?!

Megvételre ajánlottuk fel a lelkünket. Most a válaszra várunk.

Kaptatok linkajánlót --->

The ultimate player & codec guide

Naponta hallom a nem játssza le ezt, vagy azt a múvit a frissen feltelepített lejátszóm, vagy igen, de nincs hang, vagy szaggat, vagy kockás, stb. panaszokat a körülöttem létezőktől, és úgy tűnik valóban teljes a káosz a codec-ek, lejátszók és formátumok területén. Összeraktam egy rövid receptet windowshoz, aminek segítségével minimális codec (4 db.) és lejátszó (1 vagy 2 db.) telepítésével minden gondotok megoldódik. A filmnézés terén ;)
A türelmetlenek ugorjanak a post végére, ott vannak a linkek. Az ajánlott programok mindegyike ingyenesen letölthető és használható.

Előszöris lássunk pár alapszabályt arra, hogy mit nem szabad (aka. big no-no-k):

• bármilyen codec pack: bármennyire is csábító a gondolat, hogy egy klikkel 20-30 codec boldog használói legyünk, álljunk ellen. Azt az esetet kivéve, mikor pontosan tudjuk, hogy milyen codecekre van szükségünk, és kizárólag csak azokat telepítjük, a codec pack többtíz olyan codekkel jön, amire soha sem lesz szükségünk, vagy ha mégis használjuk, akkor egyetlen szerepe a többi codec belassítása lesz.
• Real Player: habár a lejátszásnak nem tud annyira keresztbetenni, mint a codec pack, az RP telepítését sem ajánlom (kivéve, ha tényleg használni akarjuk a lejátszót). A codecet külön is fel lehet tenni, így a real formátumokat élvezhetjük a saját lejátszónkkal, és nem kell attól tartani, hogy a szokásainkról gyűjtött adatokat rendszeresen feltölti a real.com-ra, megkérdezésünk nélkül. Grabbelésre/zenehallgatásra ott van a teljesen ingyenes winamp, vagy más (ingyenes) programok.
• QuickTime: bevallom, nem tudok bízni egy olyan cégben, amit csak a jó marketing tart el. Így vagyok az Applével is (saját vélemény és nem akarok ebből vallási vitát nyitni). Sokáig a QuickTime telepítése jó ötletnek tűnt: viszonylag pofás lejátszó (nekem eléggé unintuitív kezelőfelülettel), képnézegető, valamint a quicktime formátumok korlátlan lejátszása. Sajnos a marketingesek ide is beerőszakolták a beteges elképzeléseiket és egy ideje csak az iTunes szoftverrel együtt lehet csak QuickTimeot letölteni illetve telepíteni. Ezzel több bajom is van: 1. ha nincs iPodom (egyelőre eszemben sincs vásárolni), miért köteleznek az iTunes telepítésére? - sem a letöltéskor, sem a telepítéskor nem adnak lehetőséget csak a QuickTime telepítésére; 2. az iTunes-szal együtt feltelepül egy windows service is, szintén kérdezés nélkül. Ez ugyan nem az ördögtől való, de minek? Lassítja az gép elindulását, elfoglal valamennyi memóriát és a cpu-ból is lecsippent pár ütemet néhanapján. Lehet, hogy kicsinyesnek tűnik a logikám, csakhogy ezt nemcsak az Apple csinálja, hanem sokan mások is. Ha már van 10 ilyen "rejtett" jótevőnk, az hosszú másodpercek és megabájtok fölösleges elfogyasztásához vezethet.
• windows media player akárhány: elégedjünk meg azzal, ami már alapból fenn van a gépen és ne akarjunk újabbat feltenni. Sőt, a meglévőt is gyorsan felejtsük el (de ne uninstalláljuk!).

És most a lépésenkénti teendők egy jobb világ fele:

• Ha már a gépünkön lenne egy vagy több program a fenti felsorolásból, uninstalláljuk (kivéve a windows media playert).
• Töltsük le és installáljuk az AC3Filtert. Erre az új filmek hangjának dekódolásához lesz szükségünk
• Töltsük le és installáljuk az ffdshow-t. Ő fogja a mindenféle filmformátumunkat dekódolni, valamint feliratokat kezelni és képkorrekciókat végezni. Az ffdshow-alpha-t töltsük le. A kezdők nyugodtan válasszák az ffdshow-20041012.exe-t. Aki tudja milyen processzor van a gépében, az letöltheti az optimizált változatokat is. Röviden: ffdshow-20041012-sse2.exe: Pentium4, Pentium4 alapú Celeron, Athlon64, Opteron, Athlon64-alapú Sempron processzorokhoz (illetve utódaikhoz), ffdshow-20041012-sse.exe: Pentium III, AthlonXP, Celeron II processzorokhoz.
• (opcionális, a real media formátumok lejátszásához) Töltsük le és installáljuk a Real Alternative codec-et.
• (opcionális, a QuickTime formátumok lejátszásához) Töltsük le és installáljuk a QuickTime Alternative codec-et.
• Töltsük le a Media Player Classic-ot, a legutolsó itt. A windows nt és xp-hez a mpc2kxp6490.zip-et, a win98 és win me-hez a mpc98me6490.zip-et. Tömörítsük ki valahová, pl. a c:\Program Files\ alá hozzunk létre egy Media Player Classic foldert, és abba tömörítsük ki. Indítsuk el, majd nyomjuk meg az O (Options) gombot. A feljövő Options ablakban Player/Formats oldalon bökjünk rá a "video" gombra, majd Ok. Ezzel kész is vagyunk a videókat ezentúl az MPC fogja lejátszani, az ügyesebbek csinálhatnak shortcutot is hozzá, illetve berakhatják a start menübe. Felirat: ha a film mellett van egy ugyanolyan nevü (leszámítva a kiterjesztést) felirat fájl, azt automatikusan beolvassa. Az ffdshow is tudja kezelni a feliratokat, ehhez lejátszás közben jobbklick az ablak közepén majd Filters->ffdshow... kiválasztása. A feljövő ablakban a subtitles menüpont alatt lehet vitézkedni, de be kell kapcsolni a kis pipával a subtitles előtti checkboxban (doboz).

Amennyiben a windows media 9 vagy 10-es filmeket nem játszaná le, akkor vegyünk egy mély lélegzetet, menjünk el a microsoft.com-ra és töltsük le. Ezt sajnos csak lejátszóval együtt tudjuk megtenni, ellenben ha nem engedjük neki, hogy felülírja az alapértelmezett lejátszó beállításokat, akkor minden marad a régiben.

Ma megtudtam, hogy az éjszakai áram nem csak éjjel van. Hogy mik vannak!!!!!!11

KP, utoljára

Ki temeti el Kovács Pistit?

Ők nem.

szolgálati közlemény

"Marslakó"-státusom rövidesen megváltozik.

Járjatok békével.

Frenák

A Milanra nem mondom, hogy nem szabad kihagyni, mert már elmúlt.
De a Tricks & Tracks-re talán még lehet jegyet kapni.

Valahová ellett az eos300d-m töltője. Most ott állok és nézem, mert használni nem tudom. grrrrrrr.

mindennek van határa

Ezt nem hiszem el: Norbi Update Ásványvíz. Értem én, hogy a hűlyéket többszörösen meg kell adóztatni, és azt is, hogy jó marketinggel bármit, de ez már túlmutat azon, ami felett szó nélkül el tudok siklani, egy "én úgyse, soha" legyintéssel. Norbi kapd be.
Hasonlóképpen voltam, mikor a coca-cola a palackozott csapvizet kezdte el árulni, sőt akkor is, amikor value added szolgáltatásként a gagyi ásványvizet kezdte a gyanútlan conzumerek arcába nyomni. Persze a nestlé sem hagyta magát és ugyanazt a szar poshadt vizet kezdte palackozni mint hasonszőrű társa.
Aztán eljött, amit jóelőre lehetett volna látni, és ami a magamféléket is esetenkénti fogyasztásra kényszerített: a pofátlan nyomulás a mozibüfékben. No nem a multiplexekben, mert az kit érdekel, hanem a decens kis mozikéban, ahová járni szoktam. Nem értem minek van a GVH és a többi sóhivatal, amikor ezeket a lóhúgyokat azért lehet kizárólag árultatni, mert félnek a konkurenciától és nekik szabad ezt is. (Önkritikájuk az legalább van: tisztában vannak h senki sem venne naturaquát vagy aquarelt, ha pl. a theodorával egy polcon lennének, ugyanannyiért /féláron sem, de ez az eset nem áll fenn/).
Emlékeztetőül: a fél liter lóhúgy 150-200 ft-ért való árulása az ice teákkal indult be, aztán valaki rájött hogy a cukrot és a mesterséges szinezéket is meg lehetne spórolni. És lőn.
Mostmár tényleg csak az van hátra, hogy paraszt módon sörtől büfögjek végig a film alatt, ha netán szomjas lennék vetítés előtt (vagy kultúrált módon, lassan ivás ;)).

One word: Seinfeld.

karikatúrák

Mivel én voltam az első magyar nyelvű médium (ehhhe), ahol a karikatúra-botrány első perctől napirenden van, írtam egy kis összefoglalót a történtekről. Zárójelben a saját megjegyzéseim:

• 2005. szeptember 30.: a Jyllands-Posten 12 Mohamed karikatúrát tesz közzé, a szerkesztő elmondása szerint a dán médiában észlelhető sorozatos öncenzúrára való reflektálásként. Az öncenzúrát az európai iszlám radikálisoktól való félelemből alkalmazták, több, az iszlámot kritizálókat ért erőszakos támadás nyomán /lásd pl. Theo van Gogh esetét/. (a karikatúrák nem túl viccesek, az európaiakban élő sztereotípiákat igyekeznek meglovagolni, több-kevesebb sikerrel. mivel az iszlám tiltja Mohamed ábrázolását, a nem offenzív karikatúrák is sértőnek számítanak, HA muzulmán rajzolja őket: a tiltás nem vonatkozik a nem-igazhitűekre).


• 2005. október eleje: A karikatúrák megjelenését kisebb utcai tüntetések követték Dániában, illetve 11 arab ország nagykövetsége a dán miniszterelnöknek írott levelében tiltakozott az incidens miatt. A tiltakozó országok között van az EU tagságra ácsingózó Törökország, illetve a "nyugatbarát" Egyiptom.
  Mindeközben egy fiatal muzulmán emigráns fedetlen keblü Szűz Máriát ábrázoló alkotása szinte viszhang nélkül marad / a kép: http://www.brusselsjournal.com/files/olv-bloteborsten.jpg illetve az erről tudósító cikk: http://www.brusselsjournal.com/node/287 /.
  A dán miniszterelnök visszautasítja a 11 muzulmán ország nagykövetével való találkozót arra hivatkozva, hogy Dániában szólásszabadság van, ezért ő nem szólhat bele abba, mi jelenik meg egyik vagy másik dán lapban, ellenben forduljanak bírósághoz, ha sértőnek érzik az újságban megjelenteket.


• 2005. november eleje: a francia zavargások miatt a dán médiában is elcsitultak a karikatúrák miatti visszhangok, diplomáciai szinten ellenben egyre inkább elmérgesednek a viszonyok Dánia és a muzulmán országok között. A Jyllands-Posten szerkesztőségét még mindig biztonságiak/rendőrök védik.
  A nyugati mainstream média nem tudósít az eseményről, az egyetlen kivétel a brit Daily Telegraph


• 2005. december 4.: a dán külügyminisztérium eltanácsolja az utazástól a Pakisztánba utazni szándékozókat miután a Jamaat-e-Islami nevü párt vérdíjat tűzött ki a karikatúrák szerzőinek fejére /50000 dán korona ~ 6725 euró/. A karikatúrák ellen való tiltakozást az 56 országot tömörítő Iszlám Konferencia vette át, további tiltakozó leveleket küldözgetvén a dán kormánynak. Mindezek ellenére a karikatúra ügyből nem lett bírósági ügy. (érdekes megfigyelni, hogy a rendelkezésükre álló békés eszközökkel még az elején sem akartak élni a tiltakozók, a gyilkosságra való felbújtástól az erőszakos nyomásgyakorlásig terjedt az arzenáljuk).


• 2005. december 7.: Louise Arbour az ENSZ Emberjogi megbízottja /United Nations High Commissioner for Human Rights/ aggodalmát fejezte ki a karikatúrák miatt és az ügy kivizsgálását helyezte kilátásba.


• 2005. december 8.: India Kasmír tartományában zavargások törnek ki a karikatúrák miatt. A Mekkában összegyűlt Iszlám Konferencia egyhanguan elítéli a karikatúrákat. Mindezek mellett elítélik az erőszakos cselekményeket, valamint a terrorizmust.
  /ezen a konferencián javasolta az iráni elnök Izrael Európába való telepítését, pontosabban Ausztria és Németország egyes tartományaiba/.


• 2005. december 12.: Az Európa Tanács elítéli Dániát, amiért nem kért bocsánatot a karikatúrák miatt. A dán kormány a szólásszabadságra hivatkozik. Egyiptom nagyimámja (gyakorlatilag Egyiptom vallási vezetője), valamint a török miniszterelnök szintén elítéli Dániát. Mindeközben moderált dániai muzulmánok a sorozatos bocsánatkérésre való felszólítások abbahagyását kérik, és egy muzulmán ünnep megtartását javasolják, ahol az iszlám moderált változatát mutatnák be.


• 2005. december 28.: Franco Frattini, az Európa Tanács alelnöke elítéli a karikatúrákat: szerinte ez csak radikalizálódáshoz vezet (ez a megnyilvánulás tipikus esete stockholm-szindrómának). Frattini többek között azt is állítja, hogy katolikus lévén ugyanúgy sértőnek érezné ha valaki egy keresztény szent szimbólumot rajzolna bombával. (üres duma. emlékeztetőül: ő azután került az európa tanácsba, miután Rocco Buttiglionet leszavazták az abortuszellenes valamint homoszexualitást elítélő nyilatkozata miatt). Az ENSZ magyarázatot kér a dán miniszterelnöktől karikatúra-ügyben.


• 2005. december 31.: az ISECO (Iszlám Oktatási, Tudományos és Kultúrális Szervezet) Dánia bojkottjára szólít fel. Mindeközben egy svéd farmergyártó keresztényellenes nadrágott hozott forgalomba, valamint a következő, hinduellenes darab várható megjelenését jelentette be. / http://abcnews.go.com/International/wireStory?id=1456488 / (érdekes módon ez ellen senki sem tiltakozott, vagy kezdett utcai zavargásokat, sőt érdemes felfigyelni a gyártó egyik kijelentésére: "senki sem akarja a zsidókat vagy a muzulmánokat provokálni, de a keresztények provokálása teljesen rendben van". hümm).


• 2006. január 8.: egy dán bíróság kimondja: a karikatúrák publikálása nem ütközik törvénybe. A keresetet beadó muzulmán szervezetek az Európai Emberjogi Bizottság elé akarják vinni az ügyet. Közben dániai imámok muzulmán országokba látogatnak, hogy "megismertessék" a karikatúra-ügyet. (hogy miért van idézőjel, lásd lennebb). A találkozó után az egyiptomi sajtó arról értekezik, hogy Dániában iszlámellenes kampányt folytat a sajtó, a Korán cenzúrázott példányát tervezik megjelentetni, rövidesen egy iszlámot lejárató film fog megjelenni, valamint hogy 120 karikatúrárol van szó, nem 12-ről (mind nyilvánvaló hazugságok). A dán külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során megegyezik Amr Moussával, az Arab Liga főtitkárával, hogy a politikusok nem szólhatnak bele abba, hogy mi jelenik meg a sajtóban, ellenben kölcsönös tisztelet szükséges az egyes vallások hívei között.


• 2006. január 11.: a dán miniszterelnök megdöbbenését fejezi ki, hogy a dán állampolgárságu imámok hazugásgokkal teli lejáratókampányt folytatnak az ország ellen. A karikatúrákat átveszi a keresztény beállítottságú norvég Magazinet lap, a szólásszabadságra hivatkozva. A lap szerkesztője megemlíti az 1993-as gyilkossági kísérletet Willam Nygaard, Rushdie Sátáni verseinek kiadója ellen. A szintén norvég Dagbladet lap a webszájtján teszi közzé a karikatúrákat. Egy norvég újságíró arról panaszkodik, hogy az utóbbi években egyre fenygetőbbé válltak a muzulmánoktól kapott olvasói levelek, ezért Norvégiábn is erős öncenzúra van érvényben a muzulmán témákkal kapcsolatban.


• 2006. január 14.: A Magazinet eltávolítja a karikatúrákat webszájtjától, miután nagyszámú fenyegető levelet kapott magukat muzulmánnak vallóktól. A '60-`70-es években Jézus-karikatúráiról elhíresült Finn Graff karikaturista azt nyilatkozza a Magazinetnek, hogy nem mer /és nem is akar/ Mohamedről szóló karikatúrákat készíteni. Kiderül, hogy a muzulmán országokban "turnézó" dán imámok 15 karikatúrát mutatnak be. A 3 hamisított erősen sértő: http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger40.jpg http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger38.jpg http://ekstrabladet.dk/grafik/nettet/tegninger39.jpg . Akhmad Akkari, a muzulmán imámok szóvivője azzal magyarázza a plusz 3 karikatúrát, hogy a dánok ellenségességét hivatottak hangsúlyozni (milyen ismerős ez a logika!).


• 2006. január 19.: moderált dán muzulmánok élesen elítélik a "turnézó" imámokat és elhatárolódnak tőlük. Az Iszlám Világszövetség elítéli Norvégiát a karikatúrák megjelenése miatt. A norvég kultúrális és vallásügyi miniszter nem hajlandó elítélni vagy lépéseket tenni a karikatúrák ellen.


• 2006. január 22.: a dán imámok békét ajánlanak, cserébe azt kérik, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat, valamint egy nyilatkozatot a Jyllands-Posten-től, hogy a karikatúrák megjelentetése nem a muzulmánok megsértését szolgálták (túl késő, az indulatok már elszabadultak). Mindeközben a muzulmán világ dánia bojkottjára szólít fel.


(innen besűrűsödnek az események, csak a fontosabbakat említem)



• 2006. január 27.: a baloldali Norvég kormány elnézést kér a karikatúrák megjelentetése miatt, valamint hasonló viselkedésre utasítják a nagykövetségeiket is. Jon Lilletun, a kereszténydemokrata párt szóvivője figyelmeztet, hogy nem a miniszterek dolga a karikatúrákról véleményt alkotni.


• 2006. január 29.: egy Szaúd-Arábia polgárainak címzett nyílt levélben a Jyllands-Posten kihangsúlyozza: nem az iszlám, vagy a hívők megsértése volt a célja a karikatúrák közzétételével.


• 2006. január 30.: palesztin fegyveresek megtámadják az EU gázai irodáit. Az Iszlám Dsihád szervezet 48 órát ad a skandinávoknak Gáza elhagyására. Hasonló felhívást tettek közzé az Al-Aksa Mártírjai is a dánok és a svédek számára (pedig a Svédek ártatlanok az ügyben). Dánia terrorfenyegetéseket kap. A Jyllands-Posten websiteja többször is leáll hackertámadások következtében. Több közelkeleti kormány a dán nagykövetségeken tiltakozik a karikatúrák miatt. Szaúd-Arábia konzultációra visszahívja, Líbia bezárja a dániai nagykövetségét. A dán termékek bojkottjára való felhívás több arab országban kormányszinten is megjelenik. Sem José Manuel Barroso, az europai bizottság elnöke, sem Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, soros EU elnök nem szólal eddig meg karikatúra-ügy kapcsán. Az Ausztrál SBS karikatúra-ügyről való tudósításában megemlíti a hamisított malacorros képet is. Konzervatív amerikaiak "vásárolj Dán terméket" akcióba kezdtek, a Dániát támogatandó. Az osztrák és a francia külügyminiszterek szolidaritásukat fejezték ki Dániával szemben.


• 2006. január 31.: a Jyllands-Posten szerkesztője elnézést kér azért, hogy a karikatúrák megsértették a muzulmánokat. Azonban kiemeli, hogy nem a karikatúrák megjlentetése miatt kér bocsánatot. Egy Katar-i (vagy Quatar-i?) konferencián Bill Clinton amerikai ex-elnök elítéli a karikatúrák megjelentetését. Palesztina-szerte dán és norvég zászlókat égetnek. Eközben három norvég lap jelenteti meg a karikatúrákat. Norvégiát is bojkottálni kezdik. Miután több mint 20 halálos fenyegetést kapott a karikatúrák kapcsán, a Magazinet újságírója rendőri védelmet kap. A norvég újságírószövetség védelmébe veszi a Magazinetet a kormánnyal szemben, akik élesen kritizálják a lapot. Az oslói palesztin nagykövet azt nyilatkozza, hogy a karikatúrák kiadásával egyesek civilizációk közötti harcot szeretnének kirobbantani (mintha az már folyamatban lenne, nem?). Henrik F?rev?g médiakommentátor a palesztin hatóságnak folyósított norvég segély megvonását követeli.


• 2006. február 1.: Az európai napilapok cikkeznek a dán karikatúra-ügyről, valamint a karikatúrákat is sokan lehozzák /kivétel a britek/, ellenben kevesen említik meg, hogy az imámok körutazása után kezdett igazából elmérgesedni a helyzet. A brit alsóház elutasítja a munkáspárt törvényjavaslatát a vallások kigúnyolásának tiltásáról.


• 2006. február 2.: kirúgják a France Soir szerksztőjét a karikatúrák publikálása miatt /az újság a francia-egyiptomi állampolgárságú Raymond Lakah tulajdonában van/. A Riporterek Határok nélkül vezetője azt nyilatkozza, hogy a Jyllands-Posten példát mutatott a szólásszabadságból és demokráciából. Hasonló véleményen vannak a német és norvég szervezetek vezetői is. A Tunéziában tartott összejövetelük során 17 arab ország képviselője felszólítja a dán kormányt, hogy büntesse meg a karikatúrákat készítőket (mintha tényleg nem értenék, hogy ez nem úgy megy mint náluk odahaza). A dán imámok és radikális muzulmánok továbbra is dánia ellen hergelik az arab országokat.


• 2006. február 3.: A '91 óta Norvégiában menekültként élő Mullah Krekar azt nyilatkozza, hogy a karikatúrák publikálása hadüzenettel egyenértékű (van képe ehhez, ugye). A Hezbollah Dánia és Norvégia elleni támadásokat helyez kilátásba. Nazem al-Masbah Kuvaiti főimám a karikatúrák rajzolóinak meggyilkolására szólít fel. Hasonlóképpen megfenyegetett minden országot, ahol a karikatúrák megjelentek (indirekt Magyarországot is). A jordániai al-Shihan lap publikálja a karikatúrákat, megjegyezvén hogy a lap /J-P/ elnézést kért a muzulmánoktól. A jordán kormány az "akciót" elítélte, a lap tulajdonosa még aznap kirúgta a lap szerkesztőjét. Az egyiptomi elnök a terrorzimus erősödésére figyelmeztetett ha a lapok átveszik a rajzokat. Sarkozy francia belügyminiszter kiállt a rajzokat publikáló lapok mellett.


• 2006. február 4.: a brit kormány elítéli a karikatúrák megjelentetését (brit lapok nem is hozták le). a francia és német kormányok nem hajlandóak engedni az arab országok nyomásának, és nem ítélik el. Moderált muzulmánok egyre növekvő csoportja határolódik el az erőszakos megnyilvánulásoktól dániában. A Dán Néppárt a "turnézó" imámok kiutasítását szeretné elérni. A javaslatot a dán miniszterelnök pártja, a Liberális Párt, is támogatja. Az iraki Ali Sistani is elítéli mind az erőszakos fellépéseket, mind a karikatúrák megjelentetését. Megtámadják a Jakarta-i dán nagykövetséget. Hackerek több mint 200 dán websiteot támadnak meg. A dán miniszterelnök magához hívatja az arab követeket a dán kormány álláspontját megmagyarázandó.
  A karikatúra-ügy elére a mainstream média ingerküszöbét. A francia Carrefour szupermarket-áruházlánc arab országokbeli üzletei eltávolítják a polcaikról a dán termékeket, helyettük egy muzulmánokkal szolidarizáló üzenetet raknak ki (már megint a francák és az ő határtalan egoizmusuk): http://xodis2.lvb.net/bj/pic/carrefour-boycott.jpg . Egyes hírek szerint Brüsszelben is hasonló táblát látni. Habár a kormány nemtetszését fejezi ki, Lengyelországban is megjelennek a karikatúrák. Letartóztatják a jordániai Jihad Momani-t, aki az arab világban egyedüliként megjelentette a karikatúrákat /valamint bezúzzák az újság aznapi számát/. Egyes feltételezések szerint az újságírót a radikálisok bosszúja elől "menekítik" a börtönbe (én ezt nem hiszem el).


• 2006. február 5.: londoni muzulmán radikálisok tüntetnek a dán angykövetség előtt. Az erőszakos cselekményekre való felhívások és a londoni robbantásokra való utalások ellenére senkit sem tartóztatnak le, két, karikatúrával megjelnő ellentüntetőn kívül. Tayyip Erdogan, török miniszterelnök a szólásszabadság korlátozásának szükségességét hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban (és ezeket akarjuk bevenni az EUba?!). Az iráni elnök a gazdasági kapcsolatok megszakítását szorgalmazta minden olyan országgal, ahol megjelentek a karikatúrák.


• 2006. február 9.: egy egyiptomi blogger jelentése szerint tavaly október 17.-én az egyik egyiptomi újság megjelentette a dán karikatúrákat: íme (Öt hónapja, Ramadán idején. senki sem gyújtogatott, vagy tiltakozott ellene).


• 2006. február 10.: A "buy Danish" [vásárolj dán terméket] kampány egyre népszerűbb, már 85000 oldalon van fenn a logó. A kampány az arab országokbeli bojkott ellenreakciojaként jött létre. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter elítéli a francia illetőségű Carrefour áruházláncot a dán termékek önkéntes bojkottja miatt. Norvég imámokról is kiderül: dán kollégáikhoz hasonlóan közel-keleten kampányt folytatnak Norvégia ellen. Norvégiai radikális iszlám szervezetek beperelik a Magazinet főszerkesztőjét istenkáromlás címén. A dán kormány befagyasztja a tárgyalásokat a dániai imámokkal, amiket a muzulmán kisebbség integrációjáról folytattak arra hivatkozva, hogy az arab országokbeli turnéjuk során kiderült eszükben sincs integrálódni a dán társadalomba. A bevándorlásellenes Dán Néppárt és a jobboldali norvégiai Haladás Párt népszerűsége egyre nagyobb a karikatúrák melletti kiállásuk következtében. Egyre több fenyegetés és támadás éri a dán, norvég es egyéb európai államok kirendeltségeit, odautazó állampolgárait. Amíg USA kiáll Dánia mellett, és elítéli a Szíria és Irán nyugatellenes uszításait, Putin a dán kormány bocsánatkérését sürgeti. Megszólal Chirac francia elnök is, aki provokációnak nevezi a karikatúrák újranyomtatását.


• 2006. február 13.: A dán kormány az egyre népesebb moderált muzulmánok tömörülésével kezd el tárgyalásokat a karikatúra-ügy megoldásának kapcsán, és továbbra sem hajlandó fogadni a radikális imámokat. Az arab országok bojkottja miatt 200 dániai állás szünt meg és további leépítések várhatóak. A norovég Magazinet főszerkesztője nyilvánosan elnézést kér a karikatúrák miatt, amennyiben az a muzulmánokat sértette, de továbbra is fenntartja, hogy publikálásukkal a szólásszabadsághoz való jogát gyakorolta. A svéd kormány kérésére leállítják az SD-Kuriren websiteját, ahol a karikatúrákat közzétették és pár szélsőséges akciójának minősítik az esetet. Hamid Ali, egy Nyugat-Yorshire-i imám kijelnti, hogy a 2005-ös londoni robbantások "jó cselekedetek" voltak (ez a "hála", hogy Angliában sehol sem jelentek meg a karikatúrák, sőt a kormány is elítélte őket).


• 2006. február 13.: Antwerpenben muzulmán "fiatalok" zavargásokat folytatnak, a rendőrök másnap több lapnak is beszámolnak, hogy feljebbvalóik utasítására nem léphettek közbe miközben a randalírozók törtek-zúztak a belvárosban. Több autót is felgyújtottak és riportereket vertek meg. 200 muzulmán imám csendes tüntetést szervez Brüsszelben. Követeléseik egyike, hogy az európai államok fogadják el az iszlám vallási tabukat (fölöttébb vicces, hogy ezeket a törekvéseket pont azok a Ny-európai baloldali pártok támogatják, aki oly hevesen küzdöttek a kereszténységnek EU alkotmányba való foglalása ellen). Követelik továbbá, hogy vezessék be az istenkáromlás büntethetőségét. Javier Solana EU külügyi biztos Szaúd-Arábiában tett látogatása során megígéri, hogy az EU támogatni fogja az ENSZ emberjogi dokumentumainak kiterjesztését a vallások és prófétáik szentségének védelmében (érdekes módon a keresztény vallások esetében ez senkinek sem jutott eszébe az EU bürokraták közül). Mindeközben José Manuel Baroso kiáll a karikatúrák publikálása mellett: http://news.scotsman.com/latest.cfm?id=232562006 . A francia Le Monde élesen kritizálja az EU /és Solana/ tehetetlenségét az egyes tagországai külképviseleteit ért támadások során. Kitér Chriacra is, aki csak a karikatúrák megjelentetését itélte el, de nem a teheráni francia követség elleni támadást. Egy másik cikkben kitérnek arra, hogy Dánia és Norvégia kivételével az EU országok nem tiltakoznak a követségeiket ért támadások ellen, pedig ez a nemzetközi jogba ütközik.
  http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-740760,0.html http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-740770,0.html . Ahmad Akkari, a dán radikális imámok képviselője kijelenti, hogy vállalják a konfliktus következményeinek harmadát, amennyiben a dán kormány hajlandó felelősséget vállalni a fennmaradó kétharmadért (csaknem alkudozni akarnak?). A dán kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni velük, és folytatja a tárgyalásait az újonnan alakult moderált iszlám csoporttal.


• 2006. február 16.: a dán kormánypártok felháborodnak a Javier Solana által aláírt dokumentumon, ami a szólásszabadság korlátozása mellett érvel /We understand the deep hurt and widespread indignation felt in the Muslim world. The freedom of the press, which entails responsibility and discretion, should respect the beliefs and tenets of all religions/. A másik két aláíró Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint Ekmeleddin Ihsanoglu, az Iszlám Konferencia főtitkára. Továbbá az eddig masszívan Törökország EU-tagsága mellett kiálló dán kormánypártok ellenkező álláspontra helyezkedtek a török kormány reakciója nyomán. Javier Solana folytatja közel-keleti "bocsánatkérő" turnéját. Brüsszelben Hans-Gert Poettering, a német szocáldemokraták képviselője, kijelenti, hogy a muzulmán tiltakozások nem spontánok, hanem a /kisebb-nagyobb mértékben diktatórikus/ kormányok szervezték meg őket. A dán szocialista Poul Nyrup Rasmussen ellenben azt nyilatkozta, hogy a karikatúrák közlése az iszlám tiszteletének és ismeretének hiányát jelzi (nemhiába kezdik egyre többen az EU-t Eurábiának nevezni, ugyanis a Ny-i baloldali pártok nagy része hasonló véleményen van már évek óta). Hasonló kijelentést tett Daniel Cohn-Bendit az európai zöldek vezetője, Hans Winkler osztrák képviselő, az EU ügyek államtitkára. Winkler kijelentette, hogy Törökországnak fontos szerepe lesz az iszlámmal való pozitív hangvéetelü tárgyalások elkezdésében (micsoda gyors pálfordulás, nemrégen Ausztria szinte egyedüliként ellenezte a török EU-tagságot).


• 2006. február 18.: Roberto Calderoli olasz reformügyi miniszter beadja lemondását, miután Silvio Berlusconi kormányfő felkérte erre. A lemondatásra azután került sor, hogy Calderoli többször is megjelent a nyilvánosság előtt egy karikatúrát ábrázoló pólóban (pontosabban bemutatta az inge alatt viseltet). Líbiában csőcselék támadott az olasz konzulátus épületlére, 11-en meghaltak amikor a rendőrség feloszlatás címén a tömegbe lövetett. A líbiai belügyminisztert menesztették, majd letartóztatták. Az olasz televízió egy Modenában, 2000-ben tartott radikális iszlám találkozón készült felvételt mutat be, amin az egyik jelenlévő, Mohammed al-Fizazi, kijelenti, hogy a hitetlenek ősellenségek és addig kell ellenük küzdeni, amíg nem térnek át igazhitre /Fizazit a tavaly 30 évre itélték, mint a 2003-as casablancai mészárlás ideológiai szervezőjét/. A találkozón a "turnézó" dán imámok egyike is résztvett.


• 2006. február 19.: a Dán-Svéd illetőségü Arla cég, melynek fő tevékenységi területe közel-kelet, és aki előzőleg Izraelt is bojkottálta az arab partnerei kifejezett kérésére (egyes hírek szerint ez bevett szokás a közel-keleten, hogy szerződésben kötelezik a cégeket, hogy Izraellel nem állhatnak gazdasági kapcsolatban), az egyik legnagyobb elszenvedője az arab országok dánellenes bojkottjának (ennyit ér az iszlám szélsőségesekkel kötött "paktum"). A Politiken c. koppenhágai napilap egyiptomi kormánydokumentumokat tesz közzé, amikből világosan kitűnik a kormány felbujtó szerepe a dánellenes zavargásokban. Tovább folytatódnak a nyugatellenes zavargások az arab világban: már keresztény templomokat is támadnak a diplomáciai képviseletek mellett /pl. nigériában 11 keresztény templomot gyújtanak fel, és keresztény vallásuakat bántalmaznak, kereszteket égetnek/ (érdemes megjegyezni, hogy az iszlám Jézust prófétaként ismeri el, azonban az arab-muzulmán világban senki sem siet elítélni ezeket az akcókat, pedig ezek az iszlám szerint súlyos bűnnek számítanak). A norvég Korsets Seier lap szerint a muzulmánok fokozatos térnyerése tapasztalható a médiában, ahol a gazdasági érdekeltségeik segítségével erős cenzúrát működtetnek a muzulmánokkal kapcsolatos híradásokban. Példának említik Norvégiát, ahol folyamatosan eltorzítják híreket. Hasonló helyzet észlelhető a norvég oktatásban is, példának az oslói egyetemet hozzék fel, ahol nincsenek iszlámot kritikusan szemlélő előadások, ellentétben a keresztény vallást kritikus szemmel néző előadásokkal. A nyugati egyetemeken az iszlámot egyértelműen pozitív formában jelenítik meg, kritikának helye nincs.


• 2006. február 21.: nigériai keresztény ellentüntetés során mecseteket gyújtanak fel és muzulmánokat vernek meg a feldühödt tüntetők. A karikatúra-ügy eddigi mérlege: 13 lapot tiltottak be, legalább 12 újságíró került bíróság elé, ebből 7 börtönbüntetést kapott. http://timblair.net/ee/index.php/weblog/genuine_100_media_repression/. A bebörtönzött újságírók jogaiért nemigen emelik fel a máskor oly hangos emberjogi szervezetek, mintha csak a demokráciákban elkövetett jogsértések érdekelnék (vajon melyik hazai párt gyakorlatára rímel ez a "szokás"?). A Finn kormány is bezáratott egy websiteot miután közétették a karikatúrákat, valamint sietve bocsánatot kértek a muzulmán világtól.

forrás: többek között http://www.brusselsjournal.com/node/382 valamint a belinkelt cikkek, és a híradók.

kampány

Végre kiderült hogy ki törődik Kovács Pistivel. Csak azt nem értem, hogy mi lesz vele most, hogy visszalépett?!

nerd stuff

A google újra nagyot alkotott. Úgy tűnik a lenézett web programozás területén is lehet nagyot alkotni, ha igazán tehetséges az ember. Gifted - mondanák ők.
A nemrég bevezetett gmail-gtalk összeházasításáról van szó, amit egy elegáns hackkel oldottak meg. Részletek itt.

Ma megint jó volt a fény (majdnem), és gép is volt nálam, ellenben szomorúan konstatáltam, hogy 10.30-kor már teljesen máshol van a nap, mint ahogy jó lenne nekem. Kezd zavarni ez a dolog, túl sokat halasztódik és egyszercsak nyár lesz, akkormeg fuccs a projektnek.