Hmmm...

Hogy lehet az, hogy nagy forgalmú oldalaknál is "megszokott" hiba, hogy a "www." előtag nélkül nem látható az oldal? És ez "információs" társadalom?? Ennyire nehéz 1 darab sorral kibővíteni azt a rohadt dnst?
Itt egy, teljességre nem törekedő szégyenlista az országos lapok kategóriában:
- népszabi online: csak www.nol.hu, a nol.hu -ként nem elérhető
- népszava online: csak www.nepszava.hu, nepszava.hu -ként nem elérhető
- élet és irodalom: csak www.es.hu, es.hu -ként nem elérhető /mellesleg gyakran haldoklik/
- mancs: csak www.mancs.hu, mancs.hu -ként nem elérhető
[update]
A teljesség kedvéért ime egy pár oldal, ahol be tudják állítani a dns-t: a portálok általában (index.hu, origo.hu, stb.), magyar nemzet online: mno.hu, magyar hírlap: magyarhirlap.hu, filmvilág online: filmvilag.hu, hvg: hvg.hu, 168 ora: 168ora.hu, satöbbi, satöbbi.

Egy kis telekommunikáció-történet: mindenki "úgy tudja", hogy Észak-Európából indult el a mobiltelefónia, és ott is épültek ki az első rendszerek. Nos, nem. Az igaz, hogy onnan indult el, azonban nem ott készült az első hálózat. Hanem... Szaúd-Arábiában!! Értitek: a világ első mobil (azaz nem vezetékes) telefonhálózata egy "fejlődő" arab országban indult be.
És most olvassuk együtt: [...] 1981 also saw the first deployment of a mobile telephone system: the Nordic Mobile Telephone System, NMT. Developed jointly by Ericsson of Sweden and Nokia of Finland, it was launched in Saudi Arabia before being rolled out to its home contries later the same year. (Martin Tasker: Professional Symbian Programming)
Na erre varrjatok gombot. Ez volt, a mai szóhasználattal, az 1G. Most a 2.5G és a 3G van használatban, M.o.-on (asszem) a 2.5.
Kaptok egy glossaryt, ha nem lenne világos mik is ezek a betűszavak.

A mai beszólásunk a Scientológia* nevü, M.o.-n egyházként bejegyzett szervezetet érinti. Csak felületesen, mert nem érdemes mélyen foglalkozni ezzel a pénzhajhász társasággal. Kutatásaim folyamán kiderült pár apró dolog, amit megosztok veletek. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy részletesen dokumentált forrásaim nincsenek, és nem is szándékszom ilyet létrehozni, egyrészt mert aki hülye, azt a legkézzelfoghatóbb biznyítékokkal sem lehet meggyőzni, másrészt nincs időm ilyesmire. Akit ezen disclaimer után is érdekel, annak itt van:
Az "egyházat" egy Ron Hubbard nevü másod- vagy harmadosztályu sci-fi írócska találta ki, aki minekután nem igazán talalált köznséget a silány történeteinek, egyházalapításra adta a fejét. Nopersze, nem is igazán egyház az intézmény, de az egyszerűség kedvéért nevezzük annak. Írócskánk fogott egy pár, már régen lerágott csontot, nyakonöntötte egy kis hippie-ideológiával, pszihológiával és (a mostanában felénk is igen divatos) galaktikus maszlaggal, majd (mivel ő is látta, hogy ennek épeszü emberek nem fognak beugrani) kitalált egy jó kis beavatási folyamatot, amit elenevezett vmi fancy, az éppen trendbeillő pszihológiára hajazó névvel, majd a különböző "szinteket" tanfolyamokkal elérhetővé tette. Természetesen, a tanfolyamok nem kerültek kevésbe, és minél magasabb szint eléréséhez szükséges tanfolyamot akarsz elvégezni, annál borsosabb az ára. Node, ezt nem kötik az orrodra, hanem egy bonyolult szerződésrendszerük van, aminek során csak egy részét kell kifizetned a "személyiségfejlesztő" tanfolyamaiknak, ami így is borsos. A fennmaradó összeg gyakorlatilag arra szolgál, hogy a rendben tartsanak: ha ki akarsz lépni, az orrod elé teszik a számlát, amivel "tartozol" nekik. Ha nem fizetsz, bíróságra viszik. Ez amúgy is kedvenc helyük, minden ügyet bíróságon intéznek, a kitálaló diszidensektől kezdve az őket negatív színben feltüntető médiákig. Természetesen, nem maradhat minden titokban, és van is néhány webhely, ahol a sorozatos zaklatások ellenére is fenn vannak az őket kompromitáló anyagok. Ezeket a témában érdekelteknek érdemes átolvasni, sok figyelemreméltó anyagot találunk, többek között a Hubbard elmés irományát, amihez elvileg csak a legfelsőbb szinten beavatottak juthatnak hozzá. Nem is csodálom, minden épeszü ember messzre szaladna, ha már az elején a képébe nyomnák ezt az irományt. Hogy miről is van szó: Hubbard azon agyament elméletéről, miszerint földünk mostani lakossága gyakorlatilag egy rabszolgatelep, ami úgy jött létre, hogy valamilyen földönkívüli lények, a nemtudommi elől menekülve, beleerőszakoltak több egyént is egy testbe. Azaz mindenkiben több ilyen ufo leledzik és harcol a test fölötti uralom megszerzéséért egymással, és a test "valódi" tulajdonosával is. Az egész személyiségfejlesztő maszlag erre megy ki: hogyan uraljuk a bennünk lévő idegen testeket, és ha már eléggé "felkészültek" vagyunk, hogyan szabaduljunk meg tőlük. Nopersze, Hubbardnak ez sikerült, legalábbis állítása szerint, ez a rendkívül veszélyes szabadulás, amibe szerinte bele is lehet halni, ha nem megfelelő felkészülés és segítség nélkül csinálják. Hubbard "lelkészünk" természetesen jól meghalt már régebben, úgyhogy részéről az ügy befelyeződött akár ufókkal, akár annélkül, mostmár senki sem fogja megkérdezni tőle, hogyan is állunk az ufókkal. Elég az hozzá, hogy lelkes követői még mindig erősen tartják magukat, és nagy erőbedobással dolgoznak azon, hogy újabb és újab gyanútlan, ha lehet minél befolyásosabb embert kössenek soraikba.
Ezt azért nem mindneki nézi tétlenül, pl. Németország nagymértékben kiszorította területéről őket, betiltva a "szektát'" és olyan, mellesleg kissé ésszerűtlennek tűnő határozatokat is hozva, melynek során a micorsoftot kiszorították a közigazgatásból (mert az ms kiadta alvállalkozásba az egyik igen ismert aktivisták által üzemeltetett cégenek a windóz egyik alrendszerét), de legalábbis ez volt az egyik indok.
És hogy mit is hozott újat Hubbard? Úgysszólván semmit, csupán az amerikaias anyagias világszemléletet beleoltotta egy erős patriarchális, diktatórikus szektába. A metróban láttam legutóbb a tanfolyamaikat reklámozó bannert, rajta egy veretes idézettel: az emberi jogokról nem csak beszélni kell, hanem alkalmazni is őket, mondja (vagy vmi hasonlót) Hubbard kartárs. Mintha eddig az emberi jogokat csak a saját szórakoztatásukra találta volna ki egy lelkes önképzőkör. Hát mi a retkes ...t lehetne mást csinálni velük az alkalmazáson kívűl? Kiállítani egy múzeumban, vagy megenni reggelire?? De most komolyan, ki gondolja, hogy ezzel valami újat is mond, ha egy közhelyet leír?
Ilyen veretes és magvas gondolatokkal van tele az egész ideológia. Ne menjetek tanfolyamra, ne adjátok oda mindeneteket. Se nekik, se másnak. Nyugodtan röhögjétek körbe, ha hasonszőrü egyének arról próbálnak meggyőzni, hogy milyen jó is lesz, ha rájuk bízzátok személyes adataitokat, illetve evilági ingóságaitokat. A lelketek már magától lesz az övék. Ne hagyjátok.
És végezetül itt a link, leginkább az OT III érdekes, én is abból meséltem az ufós sztorit.
_______________
*: amennyiben helytelenül írtam volna a postban található neveket: nem számít, ennyire sem fontosak, ne javítsatok ki.

Ehemm... mit is mondtam egy hete a jégkorszakról? na, el lehet kezdeni rettegni ;)

Bizonyára sokan olvastátok már a KFKI projektjét, ami a hangzatos Képzőművészet Magyarországon címet viseli. Hogy mi is van mögötte? Üdvözendlő kezdeményezés? Egy újabb nagyszabású mertmieztismegtehetjük projekt? Ezt mindenki döntse el maga. Ellenben nem hagyhatom szó nélkül a keményen beharangozott oldal, a hung-art fantázianévre hallgató weblap szembeötlő visszásságait.
- a sokatmondó hung-art cím bizonyára az anglománokat a nedvezésbe kergeti, és nemkülönben a nerdeket is (amennyiben egyáltalán van olyan nerd, akit érdekel a téma), ellenben a célközönséget tekintve nem kellene ennyire nagyképünek lenni. Attól, hogy a frappánsnak látszó (ez is max sznob nagymamáknak) hung töredéket belerakták, nem lesz informatívabb, sem egyszerűbb. A kötőjelről nem is beszélve. Gondolom, ott brainstormingolt (sztájli szófordulat, ugye?) vagy három majom, kb. így: a hu túl rövid, a hun, az már jobb, csakhogy ők már nincsenek, mit szóltok a hung-hoz? Mivel éppen ebédidő közeledett, ezért még hozzácsapték az art-ot, majd leadták a titkárnőnek, jegyeztesse már be az oldalt. A titkárnő pedig pislogott egy sort a hungarton, miez? gokartverseny? értetlenkedett, majd végre leesett neki, és belenyomta a kötőjelet középre. Hadd lássa a nép, ők tudják hol van (nem egyszerű ám megtalálni a magyar billetzűyeten).
- az oldal a hangzatos neve ellenére igen-igen óvatos, az időrendi keresőben is csak '76-tal bezárólag lehet keresni, az más kérdés, hogy a script már nem nyeli le az '51-'76 időszakot és benyom egy nagy hibaüzenetet a képedbe. Hogy az utóbbi 28 év hova lett, vagy miért nem számít hungarian artnak, azt már nem kötik az orrunkra, elégedjünk meg azzal, ami van. Azt mondjuk nehéz megérteni, hogy a gyagyamédiaarc-os geszti kiállításán is körebeugrált Szt.Auby pölö miért nincs jelen, nem beszélve más, nem kevésbé fontos "kortársakról" sem.
- a harmadik, és ezzel be is fejezem, a művek maguk, vagyis ki akarna bélyegméretü műveket nézegetni, ha éppen nem megrögzött filatelista, én nem tudom.
Másrészről meglehget, tényleg csak kákán a csomót keresem, hisz ha valakit érdekel, akkor úgyis elmegy megnézni, ha megtekinthető valahol, ha meg csak érdeklődik, akkor miért ne nézhetné meg, még mindig jobb bélyegméretben, mint sehogy.
Nézzétek meg az oldalt, és döntsétek el magatoknak.

Végülis, megkövetem KAt, újraolvasva a szöveget, süt belőle a gúny. Bocs.

Basszus, komolyan mondom, ez a KP már régóta a bögyömben van, mert van szerencsém ismerni. Nem nevezném droidnak, az egy másik kategória [ehhh, itt plagizálom, nesztek: tomcat droidzónája], ő nem az, ő az a nyomulós nagypofájú fasz, akinek amúgy nem sok esélye lenne, dehát a kapcsolatok világában, csak az számít, hogy ki nyom hátulról, illetve mennyire tudsz benyalni, no, Péterünk mindkét versenyszámban mérföldes előnnyel indult, ugyanis a párt prominense közeli családtagja, nopersze a karrierjéhez ennek semmi köze :-), a másik versenyszámban nem tudom mennyire van otthon (a képességei azért már jóeélőre megmutatkoztak), tény azonban, hogy igyekezett már korán olyan "menő" kapcsolatokra szert tenni, mint pl. Aszti, akit sokan csak a pénze miatt rajongtak körül, látszólag Péterünknek hosszú távú tervei voltak már akkor is. Akkoriban persze a nagyvilágiságot a legsötétebb hippiutánzás, és a folyamatos "zdir"-ezés teljesítette be, utóbbit állítólag Péterünk találta ki, mindenesetre ő terjesztette el, ha nem hiszünk az eredetnek, az akkor is tény. Naszóval a zdir olyan "énvagyokafaszafiu" védjegy volt, aminek nem volt semmi értelme, és a szöveghez sem volt köze, ahol megjelent. Csak meg kellett ereszteni bővített mondatonként 1-2 ilyet és már menő is voltál. Legalábbis bizonyos körökben. Dehát a mi egészséges sznobásgunk már akkor is visítva való menekülésre késztetett, ha valamelyik "menő csávó" feltűnt a helyszínen (nojó, nem mindig, egyszer buliztam velük a BL nyaralójában, de az egy másik történet, és szintén nem hizelgő). Amúgy sok vizet nem zavart, nagy volt a város, nagy volt a tér, nem kellett a fejét nézni, ha nem akartad. Azaz nem kellett volna, ha nem éppen évfolyamtársam és nem annyira link, már ami az órárajárást illeti, mint én, ezért a kelleténél többször is indultunk közbeszerző (jegyzetbeszerző) körútra. El kell ismerni, hogy ilyenkor elég normális volt, nem lehet rossz szavam róla, feltehetőleg a rajongói tábor távolléte miatt. Aztán Péterünk látványos karrierépítésbe kezdett, és hamarosan az ellen-ifjúsági szervezet élére került, ami szépen kinőtte magát, mikoris az alapítványi pénzek feléjük kezdtek el folydogálni. Hogy nem sokat változott, az átsüt a nyilatkozatokon, megnyilvánuláasokon, szép példa erre a "nem akarok somer* lenni" címü kampányuk, ami a kemény visszhang miatt nemsokára visszavonulni kényszerült a szóhasználattól és a munkanélküli szót adoptálta a keményen górcső alá vett somer helyett.
Jelen írásunk a transindex egyik cikke (basszus én nem vagyok fogékony a "finom" dolgok iránt, vagy KA most keményen benyal? Ennyire magasra sikerült kapaszkodni? Öt év alatt? Hogy egy "független" portál? Nane!) váltotta ki, amit röviden meg is tárgyalunk.
És jöjjön az idézett szöveg Péterünk tollából (azt hiszem, ott még nem tart, hogy szövegírókat tartson, habár ki tudja): "Egyes résztvevők nyíltan elhatárolták magukat a nyitottság, partnerség, szakmaiság alapelvektől, amelyek mentén a Magyar Ifjúsági Értekezlet építkezik." source.
Értitek, ugye? Egyes résztvevők: a nem-partner szervezetek képviselői. Hogy mi is hangzott el részükről, az most nem fontos, mondhatnánk savanyú a szőlő. Nem mondjuk, azért itt ennél több is van. Naszóval, ha már tudjuk kik is azok az "egyesek", nézzük mit is csináltak: elhatárolták magukat. wow! Mégpedig nyíltan. Nocsak. Mirelőtt valaki egy sztahanosvista elhatárolódóklub prominenseit képzelné maga elé, ki kell ábrándítsam: a "szókép" Péterünk érdeme. Azt akarja mondani, hogy beszóltak. És ez -nyilván- ellenkezik a felsorolt alapelvekkel. Nyilván aki nyitott, az a direkt beszólás helyett megerőszakolt jelzős szerkezeteket használ. Mert az olyan trendi. Arról nem is beszélve, hogy a felsorolt alapelveket bizonyára magáénak tudja, hisz olyan "nyílt", olyan szakmai" és nemkülönben professzionális ez a mondat is. Nemde? De miért beszélünk virágnyelven? mert. azaz MIÉRT. (a beidézett bekezdést követő komcsizást most hagyjuk, sokat lehetne róla írni, de minek).
Szóval MIÉRT? Miért ez a nagy gar, KP? Csaknincs kampány? Vagy rosszak a statisztikák?
_________________________________
*: somer(RO): munkanélküli

Ma megint fel vagyok pörögve, mert meleg van, és a két fasz itt a közelemben egész nap pofázik, de nem akarok rájuk szólni, mióta kissé félreérthető módon a picsába küldtem a légkondit állandóan lecsapó droidot, kopirájt tomcat, pedig nem volt szándékomban ennyire beszólni, csak azért basztam oda az asztalára a tekercs szikszalagot és az ollót, a ragaszd be! felkiáltással, hogy ragassza le a befújónyílást, ha már nem képes elviselni a levegőt, ami szivárog, ha be van kapcsolva, persze ő teljesen mást értett, dehát droid, értitek, miért is képzeltem, hogy azt fogja érteni, amit minden normális ember, egyszóval most nem akarok a nagypofájú geci képében tetszelegni mindenáron, főleg azután, hogy Azenaranyoskisnyuszikámjolkibaszottvelemmel egy fél délelőttön keresztül nyerítettünk az emelet egyik sarkában és a templéteket fikáztuk, inkább ő, majd akkor szabadult el a hangzavar, mikor a harmadik beleszóló után, aki csak átbeszélt a szomszéd boxból, megjelent a negyedik beszélgetőpartner is, aki poénkodás fele tolta el a discussiont, ami persze azelőtt sem volt túl emelkedett, vagy túl tudományos, inkább gyakorlati tapasztalaton alapult, és valahonnan onnan indult el, hogy a c++ mennyire elbaszott módon implementálja a templéteket, merthogy pl a Symbianban is át kellett írni, annyira, hogy már nem is kompatibilis (thin template, ha értitek mire gondolok), és tényleg miért nem lehetett rtti-t benyomni már az elején [baszus, mégsem annyira nagy fej a Stepanov], és akkor nem kellett volna minden egyes templét specializáláshoz egy újabb osztályt létrehozni, és megnövelni a generált kódot? Egyszóval meleg van, zaj és nem tudok haladni, most kivételesen nem önhibámból. Helyette marad az észosztás.

Ez tetszik, habár érezni benne egy kis értelmiségi nagyképüséget: A pátosz mindig a felelős gondolkodás hiányát rejti, és nem lennék meglepve, ha szerzőnk gondosan kimásolta volna egy élére állított szöveggyűjteményből, ami használtságából kifolyólag is a polc legtekintélyesebb könyve, és ami lenézően méri végig minden egyes többi közé való visszatuszkolása folyamán a [és most kellene ide egy kiadós anyázás, hogy nincs egy elérhető magyar-latin szótár se a neten. bezzeg szex és AD dögivel. most akkor ez egy rohadt szexshop vagy mi a faszom?] minél kisebbre összehúzódni többieket, akiknek mégjobban össze kell szorulniuk, ha nagyritkán helyére kerül.
Mellesleg, de nem pont hú, érdekes az út, ahogyan eljutottam ehhez az idézethez, ami egy cikk végén volt, ahová egy másik cikktől jutottam el, ahova egy blogon lévő linkről jutottam, ahová egy néha olvasott blogra az előbbi által beküldött, és utóbbi által updateban kirakott komment indította el a láncot. Hogy mik, járjatok utána, vazze, nem lehet mindent készen kapni. Nemá, hogy klikk és ott van. Járjatok utána.
Hint: <---------- itt kell kezdeni (a bal oldalon).

Hétvégén Szamizdat és Klimt & tsi, valamint giccses fotók tömege a várból, ugyanis éppen akkor dobtak ki a kiállításról, mikor a nap éppen lemenni készült és ennek okán narancssárga színben pompázott minden. Nosza ugrottunk is, és le is nyomtunk egy halom képet. Talán felteszek párat, ha lesz kedvem válogatni ;)
A mai hír, hogy úgy tűnik mégiscsak lehetek király! jupppieeeeeee

A nagy hír, hogy ezentúl a saját domainem alatt is elérhető a blog: http://enen.hu vagy http://www.enen.hu

Álltam a piszoárnál és türelmesen vártam, hogy a kávétól sűrű nyálam végül lecseppenjen, bele a kagylóba. Közben azon morfondíroztam, hogy mi van, ha bejön valaki. De nem jött, és végül leesett, hosszú másodpercek után, ahogy Enának is, azon a tavaszi napon, mikor egy lyukas óra alkalmából be akarta szopatni Lct, azzal a kisiskolás trükkel, hogy csapja le a coint, amit ledob az asztalra, és persze harmadszorra oda kellett volna köpni a coin helyett, de nem ment, és még most is megvan, mint egy lassított felvételen: Lc eszevesszetten csapkodja az üres asztalt, miközben Ena szájából csak nyúlik és nyúlik a nyál, de nem esik, nem csöppen...
Hát ez van, Józsikám, ez van, ahogy Kovács Zsolt, a pap, mondja a Portugálban, azzal a hihetetlenül jól átjövő reménytelenséggel és tehetetlenséggel, ami egy kihaló közösség "szellemi atyjának" juthat, amint éppen temetésről jövet beugrik egy kis unikumra.
/Kedves film ez is (sajnos a színdarabot nem láttam), és a főcímzene... egyszerűen nagyszerű./
Ehh, az emlékek felidézése az öregeknek való, állapítja meg Pilar, miközben könnyei a Piedrába hullanak, és milyen igaza van ;)

És az ünnep, vagyis inkább a tavaszi munkaszüneti nap örömét Sophia Copolla új filmjével fokoztuk. Hangulat kell hozzá, nagyon nyugis, kellemes hangulatu film Japánról, az odatévedt amerikaiakról, dehát ők ott nem amerikaiak, hanem nem távolkeletiek, abban a messzeségben összemosódnak a különbségek, nincs eltérés a tengeren túl és az itt között, annyira más az a világ. Amatőr Japán-kedvelőknek majdhogynem didaktikus módon, de kellemesen és szájbarágás ill közhelyek nélkül számbaveszi a jelnkori Japán kultúra főbb jellemzőit, a karaokétől a buddhista kolostorokig. Kellemes belekóstolás, nem érzünk telítettséget, csak könnyű kis ízelítő, ami kellemesen szétolvad, és nem hagy maga után kellemetlen utóérzést. A karakterek is kedvesek, jól átgondoltak, nagyon átjön az ember belőlük. Nem a nagy felfedezések, magukratalálások filmje ez, inkább a derűs túlélésé, a mindennapoké, még a teljesen idegen környezetben is. Mindazonáltal nem nevezném egetrengető filmnek, inkább amolyan titokban végbement csoda, ami a kellemes hangulatát a szépen fényképezett jeleneteken túlról hozza.
Elveszett jelentés

De utálom az alvállalkozóinkat... Igen, erre sokan mondhatnák, hogy kit nem, de most tényleg. Valahogy nagyon nem jön be ez az úgy teszünk, mintha kollégák lennénk, de közben azt nézzük, hogy hogyan lehetne a legkevesebb munkával a legtöbb pénzt bezsebelni. Ez a szellemi kurválkodás eléggé szar ügy, remélem ők sem érzik magukat túl jól tőle. Az előzmények után még nekem kellett volna managelni párat. eeeew. Előzmények: képzelj el egy akkora bruttó havi számlázottat, amennyit fél év alatt keres meg egy jólkereső senior alkalmazott. És ezért gyakorlatilag mi (én) képeztük ki, segítettük, és mikor lejárt a szerződés fogta a sétabotját, és itt hagyta a junkot (szó szerint!) a nyakunkon... Legszívesebben jól pofánvertem volna ezért, dehát nem az én pénzem. Nem az én szerződésem.

GetNo, ez az új magyar product, ami az ötletes babával és figyelemfelkeltő előzetessel nyomul, végülis a magyar átlag alatt van, a történet még megáll úgy-ahogy: a magyar embert még az ág is húzza, hát még ha belecsöppen az Új Világba, kissé nehezen hihető, a színészek is eljátszogatnak úgy-ahogy, mégha annyira hitelesek is, mint a lakótelep a Bp-i éjszakában, a film elején, a szerkezettel sincs sok baj, valahogy megáll a lábán a klasszikus történetvezetés, és a zene sem ízlésünk ellen valő, sőt a zene viszi el a filmet (Anima és Yonderboi), legalábbis a magyar átlagig...
Ez is egy magyar narancs: kicsi is, sárga is, savanyú is, de a mienk, azaz a tietek, ha megnézitek. Végülis a gagyitévék helyett elsőosztályú szórakozás, tekinthetjük így is ;)

Egy "hazai" fejlesztésű kalandjáték: AGON. Jónak ígérkezik, epizódonként lehet letölteni, ~2e ft ($9.80)/epizód az ára. Ez több szempontból is előnyös: ha nem jön be, csak 2 ezret "dobtál ki", az átlagos 12e körüli új játékárakkal ellentétben. Van demó, magyar felirat, stb. Hangulatosnak látszik, nézzétek meg...

A hétvégén megvolt a Mohácsi Vész, Jancsó új filmje, a lassan sorozattá bővülő Kapa-Pepe quadrológia, amit a bigott kritikusok* mindenáron a megszokott egy-kettő-három-négy geometriába próbálnak bezárni, mintha az csak egy újabb tehetségtelen médiageci által elkövetett tömegszórakoztató szemét lenne, amivel olyan gyakran találkoznak a kedvesek, és amit nyugodtan bele lehet skatulyázni ezer dobozba, mert a (sok esetben) jólmegtanult leckét szépen felmondják, de ahogy ma Hitchcock is egy lenne a sok közül, ha ma alkotna, úgy nem elég, ha bemagolunk valamit és azt alkalmazzuk. Naja, lehet. De abból nem lesz nagy mű. Ahhoz több kell.
Nem beszélve az előbb már említett "kritikusfélékről", akik, mint ahogy a nevét sem adó zigóta a scpvről, a már az "egy film: jó kezdés; kettő: buta folyatatás; három: fenséges trilógia; sok: sorozat" recept alkalmazhatatlansága miatti frusztrációját a tövig benyalással próbálja ellensúlyozni, azaz áttéved a politika ingoványába, dehát mit keres a csizma az asztalon?! Ehh, mindegy, az is egy szájt, ne is nézzétek meg. Nem érdemes.
A film, ellenben... a megszokott, "Jancsós", Kapa és Pepe, azaz Péter, merthogy ezúttal a polgári nevén szerepel, feltehetőleg csak így jött össze a naív-etimológia, amivel utóbbit is sikerült beleragadni a csináljuk-vissza játékba, amit a házilag tákolt időgéppel és pár géppuskával indítottak a történelem és a mohácsi török sereg ellen... Aki hagyományos sci-fi-re vár, annak ki kell ábrándulnia, Jancsót nem hatotta meg a hállivúd, és nem egy nagyszabású mi-volna-hát indít el. Csupán így válaszol a jelenkorra, halvány lenullázással a végén...
Kritikát nem találtam, csak a fent említett szemetet, úgyhogy még visszatérünk rá.
____________________________
*: a hangsúly a bigotton van!

Disclaimer: két Jancsó van. A filmes Jancsó, a Jancsó, és a közéleti Jancsó. Amíg előbbi minden tiszteletet megérdemel, addig utóbbi - finoman fogalmazva is - vegyes érzéseket vált ki belőlem...

Ma egy angol szót fogunk megtanulni:
piggyback: "ride on someone's shoulders or back", azaz háton/vállon lovaglás, ülés. De jelenthet hátonülést, vontatást meg hasonlókat.

Egy gyors probramajánló, hétfő reggel: a Tavaszi Fesztivál keretében jön a bukaresti Bulandra színház, a Vanea nagybácsival (Unchiul Vanea), nem szabad kihagyni!