Ma megint fel vagyok pörögve, mert meleg van, és a két fasz itt a közelemben egész nap pofázik, de nem akarok rájuk szólni, mióta kissé félreérthető módon a picsába küldtem a légkondit állandóan lecsapó droidot, kopirájt tomcat, pedig nem volt szándékomban ennyire beszólni, csak azért basztam oda az asztalára a tekercs szikszalagot és az ollót, a ragaszd be! felkiáltással, hogy ragassza le a befújónyílást, ha már nem képes elviselni a levegőt, ami szivárog, ha be van kapcsolva, persze ő teljesen mást értett, dehát droid, értitek, miért is képzeltem, hogy azt fogja érteni, amit minden normális ember, egyszóval most nem akarok a nagypofájú geci képében tetszelegni mindenáron, főleg azután, hogy Azenaranyoskisnyuszikámjolkibaszottvelemmel egy fél délelőttön keresztül nyerítettünk az emelet egyik sarkában és a templéteket fikáztuk, inkább ő, majd akkor szabadult el a hangzavar, mikor a harmadik beleszóló után, aki csak átbeszélt a szomszéd boxból, megjelent a negyedik beszélgetőpartner is, aki poénkodás fele tolta el a discussiont, ami persze azelőtt sem volt túl emelkedett, vagy túl tudományos, inkább gyakorlati tapasztalaton alapult, és valahonnan onnan indult el, hogy a c++ mennyire elbaszott módon implementálja a templéteket, merthogy pl a Symbianban is át kellett írni, annyira, hogy már nem is kompatibilis (thin template, ha értitek mire gondolok), és tényleg miért nem lehetett rtti-t benyomni már az elején [baszus, mégsem annyira nagy fej a Stepanov], és akkor nem kellett volna minden egyes templét specializáláshoz egy újabb osztályt létrehozni, és megnövelni a generált kódot? Egyszóval meleg van, zaj és nem tudok haladni, most kivételesen nem önhibámból. Helyette marad az észosztás.